A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

XI. A surány-megyeri uradalom

telvén Szeghi Pázmán fiai osztályt ezekből.

1 A Szeghyek magvaszakadtával királyi birtok lett, és vár, illetve váracs épült rajta. 1597 márcz. 23-án Prágában Rudolf, mint kir. birtokot 18.000 magyar forintban inscribálja Forgách Simonnak;

2 de nem sokáig volt Forgách kézen, mert már 1600 febr. 21-én Pilsenben ugyanő eladja örökáron Trencsén ledöntött várát az összes hozzátartozókkal, valamint a surányi castellumot a hozzátartozó falukkal, u. m. Surány, Keresztúr, Bánkeszi, Nagyszeg, Várad, Salgó, a deserta Egyházszeg, Ezdegével, továbbá Tolmácz pusztával Nyitrában stb. 201,650 tallérban Illésházy Istvánnak.

3 Illésházy István gyermektelenül hunyt el, 1603- ban unokaöcscsére, Bosnyák Tamásra, ki Bosnyák Andrásnak Illésházy Katától született fia volt, hagyta Surány várát, Surány, Keresztúr és a többi felsorolt falukkal.

4 A fiscus azonban mégis reátette a kezét s 1604- től 1615-ig folyt a per, míg végül beiktathatta magát Magyarbéli Bosnyák Tamás ezekbe a birtokokba,

3 habár az atyafiak ellene is mondottak neki. Bosnyák Tamás 1619-ben feleségére, Kenderessy Máriára s fiaira, Tamásra, Istvánra és leányaira, Zsófiára, Juditra és Katalinra hagyja összes birtokát, de kiköti, hogy a kath. hitben kell megmaradniuk.

6 Mint tudjuk, Zsófia Wesselényi Ferencz nádor első neje volt, Kata Perényi Ferenczhez ment, Judit pedig Balassa Imréhez. 1635-ben osztoznak meg a testvérek az összes birtokokon, ekkor már csak István lévén az egyetlen férfisarj, az is esztergomi kanonok volt ez időben.

7 1647-ben hunyt ő el, mint nyitrai 1 Lad. 38. No. 1. 2 O. L. Liber Regius VI. pag. 278. 3 U. o. pag. 337. 4 Bosnyák levéltár Fasc. 27. No. 3. és 4. s U. o. No. 8. és 9. 6 U. o. No. 10. 7 U. o. No. 15.