A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

XI. A surány-megyeri uradalom

püspök s ekkor osztoztak javain a leány testvérek, illetve ezek gyermekei, mert már sem Zsófia, sem Katalin nem éltek, Judit pedig özvegy volt.

1 1657-ben Wesselényi Ferencz 16,666 tallérban visszaválthatólag odaadja surányi részét Szelepchényi György érseknek,

2 ki 1666-ban ezt a részt 20,000 magyar forintért Bosnyák Juditnak engedi át.

3 Surány várát a török rombolta el s török uralom alatt volt, habár rövid ideig, tudniillik mikor Érsekújvár elesett (1663—1685). Hogy azonban mindig fizették utána a terheket a Bosnyák örökösök, erről 1689-ben bizonyítványt ad ki Nyitra vármegye.

4 Balassa Imrének Bosnyák Judittól született leánya, Judit Koháry István országbíró neje lett. Ezek gyermekei, István, Farkas és Judit 1701-ben elcserélik Surány városa felének egyharmadát Kaunicz Andrással, ki Nagy-Rőczét és Chisnyót adja nekik Gömörben 5 s ezen cserébe 1702 május 30-án Lipót is beleegyezését adja.

6 1720 jan. 5-én Esterházy Katalin surányi birtokából, mely az egésznek egynegyede volt, egyharmadot örököl Károlyi Sándor, még pedig Surányban, Saigon, Bánkesziben, Egyházszegen, Eözdögén.

7 Esterházy Katalin báró Ruthkay Istvánné volt s utód nélkül hunyt el. 1730 ápr. 2-án veszi meg Károlyi Sándor Kaunitz részét, öttizenkettedét az egésznek, de erről Megyernél beszélünk. 1731-ben kérte Károlyi Sándor a helytartótanácsot, hogy Érsekújvár várromjaiból javíthassa ki a surányi templomot, tornyot és kerítést, mit megengedtek neki.

8 1736-ban kezdi el Károlyi Sándor szőllő vei betelepíteni Surányt, 10 évre adván mentességet, melynek elteltével 1 ü. o. No. 18. 2 U. o. Fasc. 38. No. 1. 3 U. o. No. 6. 4 U. o. No. 14. s Gróf K. L. Lad. 39. No. 13. 6 Lad. 39. No. 17. 7 Lad. 39. No. 24. 8 Lad. 39. No. 75a.