A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
XI. A surány-megyeri uradalom
építtetett s az ondrohói határban fekszik a zsidó temető, melytől a zsidó hitközség fizet esztendőnkint az uraság szabad tetszéséig 200 ezüst forintot. Van külön mészárszéke és mészáros lakása (mely nem közös a többi közbirtokossal), ezekhez tartozik i9 sso /iioo hold szántóföld, mely után 120 ezüst frt arenda fizettetik. A pálinkaház a Nyitra vizén álló híd mellett évi 120 ezüst frtért arendába van adva. Az uraság a szabad-ispánságot, a jus gladiit gyakorolja, a kegyúri joggal a compossessoratussal közösen él. Gazdasági épülete a városban és a városon kívül 10 van az uraságnak. A mezőváros határában három szabad pusztája van az uraságnak: az Akolmány, Nádaskút és Tolmács, melyeknek felét bírja. Az uraság részbirtoka az akolmányi pusztában: belső telek 4 337 /noo hold, szántóföld 65 Ó24 Aio 0 hold, legelő 28o 768 /noo hold, összesen 35o 629 /noo hold. A nádaskúti pusztában szántóföld 2i 736 /noo hold, legelő i09 922 /noo hold, összesen i3i 55 Vnoo hold. A tolmácsi pusztában szántóföld i55 6l2 /noo hold, kaszáló 4i I4 %ioo hold, összesen i96 752 /noo hold, összesen tehát 67 8 839 Aioo hold. Évi tiszta jövedelme 7,743 frt 05 7 / 4 o kr. pp., ebből az erdő jövedelme 174 frt 49 8 A° kr., mindkettőnek értéke 129,077 frt pp., az épületek értéke 18,819 fr* 34 I0//;!O kr. pp., a szőllőé .57 frt. Története: A nyitravármegyei Szeghi családé volt, mely tudvalevőleg a Hont-Pázmán nemzetség egyik ága, 1424-ben Szeggel, Tolmáczczal, Váraddal, Bánddal, Keszivel, Tárnokkal, Ondóddal, Megyerrel, Szentgyörgy, máskép Várocscsal és Keresztúrral együtt; ez évben köve-
