A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

1719- ben meg épen 39,800 írtra becsülik,

1 de ekkor 1719 nov. 4-én elég erős hangon írt is Károlyi Sándor a kamarának, hogy ezeket a szőllőket a király neve alatt szerezte s hogy ő azt most vissza nem bocsáthatja, csak nagy kárával és gyalázatával.

2 1720- ban végre értesíti a kamara Károlyit, hogy a Szuhay-féle három szőllőt és a kúriát ő felsége neki adta

3 22,000 rénesforintért, mely összeget be is fizette Károlyi Sándor

4 s így végül a királyi adománylevelet is megszerezte fiuágra a királyi jogokkal együtt, a leányágra a 22,000 frt erejéig,

5 és az egri káptalan be is iktatja ünnepélyesen.

6 1749-ben építették Tarczalon a házat, mely 1500 frtba került.

7 A bodrogkeresztúri határban fekszik a 4- dik szőllő, a Hegyfark „ 5

I5

Ae hold 5- dik « a Kőbánya,,. 6

I4

Ae « összesen i2

I3

Aő hold Egy évi átlagos termés az öt szőllőben összesen 302 akó 5V12 itcze közönséges új seprüs bor, 57 akó 24 itcze aszú, 9V12 itcze essentia, 6

4

/i

2 kád nyers törköly. 8o

3

A

2 itcze törköly pálinka. Van a mezőváros nyugoti szélén egy kert náddal és árokkal bekerítve, mintegy i

x

A hold nagyságú, pusztulófélben. 1 Lad. 43. No. 24. s Lad. 43. No. 27. 2 Lad. 43. No. 24a. 6 Lad. 43. No. 34. 3 Lad. 43. No. 25. 7 Lad. 43. No. 70. 4 L az eredeti nyugtát a lad. 43. No. 26. alatt.