A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

cselédház, tejes pincze, az istálló és szekérszín, a magtár, a csűr, melyek palánk és sövénykerítések között fekszenek. 2. A második kuriális funduson a falu nyugati végében az Alsó korcsma hozzáragasztott pálinkaházzal, istállóval és gémes kúttal, töviskerítés közt és az Oroszlán korcsma, istállóval és mészárszékkel. 3. A harmadik kuriális funduson a kovács műhely a plébánia szomszédságában. Van öt zsellérház, melyeket az uraság építtetett. A korcsmák és mészárszék arendába vannak adva. Lapispatak szomszédságában volt egy szabadpuszta Decske nevű, ez azonban már ezen helység határába kebeleztetett be, maga az urbárium is a legeltetést már a decskei pusztában assignálta a lakosoknak. Évi tiszta jövedelme 631 frt 43 kr., értéke 10,528 frt 36V

3 kr. pp. Története: Az Aba nemzetségbeli Lapispataky és az azzal egy Segnyey család ősi birtoka. Segnyey Borbála után jutott, a Segnyey család magvaszakadásával, a Károlyi családra, 1642-ben már tiltakozván báró Károlyi László anyja ellen, ki testvérével Segnyey Györgygyei ezen birtokról egyezséget kötött.

1 1662-ben kap reá grationalist Károlyi László (lásd fentebb).

2 1669-ben megerősíti Lipót császár ezen grationalist.

3 Lapispatak ugyanis Keczer Menyhért kezére került, ennek hűtlensége folytán lapispataki javai 12,000 frtra becsültetvén, 1674-ben Károlyi Lászlónak átadattak.

4 Az