A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)
Az uraság majorság épületei: bent a helységben a kerülő ház, a korcsma, az állás, a pálinkaház, a kovácsműhely. Kint a határban a felső vizi malom 2 pár lisztelő kőre, hozzávaló csűrrel, istállóval, szekérszinnel; az alsó vizi malom 2 pár lisztelő kőre, hozzá való csűrrel, istállóval és 6 küllőre való kendertörővel. A korcsmáitatás és mészárszékbeli jus együtt van arendába adva. Évi tiszta jövedelme 1228 frt 2 4 / s kr. Értéke 20,467 forint 26V3 kr. pp. Épületek becsértéke 1181 forint 51V5 kr. pp. 4. Kajáta, helység Abauj vármegyében, egészen a gróf Károlyi család birja. Az egész faluban van 18 urbarialis sessio, melyen lakik 30 házas gazda, 16 házas és 1 hazátlan zsellér. Egy egész telek áll 24 hold szántóföldből, és 8 kaszavágó kaszálóból. Egy hold 1200 D-öL Közlegelő nincsen, hanem a jobbágyok az uraság erdeiben és a cserjéseken legeltetik marháikat. Különös erdeje nincs a községnek, azonban tűzi és épületfát az uraság erdeiből kapnak. Van a határban 20 hold dézmás szőllő. A helység határán lévő erdők szélén és az erdőkben birnak a lakosok az uraságtól 3% hold irtás szántóföldet, 82 X U hold kaszálót arendában az uraság szabad tetszéséig. A kántor korcsmáitatást a község Szent Mihály naptól karácsonyig gyakorolja. Az uraság erdeje Q,68 44 /I6OO hold. Korcsma és mészárszékbeli jussa arendába van adva. Az uraság gazdasági épületei: a korcsma a falu
