A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

közepén, a pálinkaház és istálló, gémes kút, a kerülőház és istálló. Palánk és sövénykerítések. Évi tiszta jövedelme: 458 frt 10V3 kr. értéke 7636 frt 13V3 kr. pp. 5. Radványi Űj-Huta, helység, vagyis inkább telepítvény (colonia), fekszik Abauj vármegyében a füzéri közös alsóerdőben. Az urbarialis rendezés után (tehát 1815 után) telepíttetvén, még classificálva nincsen, különös megkülönböztetett határa sincsen. Egészen a gr. Károlyi család birja. Az ezen telepen található jobbágyok mint házzal biró zsellérek traktáltatnak, van pedig 47 házzal biró zsellér. Mint zsellérek, 18 gyalog napot tartoznának szolgálni, de ezekből régi szokás szerint, minthogy üveges munkákkal kereskedve többnyire egész esztendőt szaka az országban széjjel vándorolnak, a munkára elő nem vetethetnek, így csak hat napot szolgálnak természetben, leginkább szüretkor, a sárospataki szőllőben, a többi napot 30 krral váltják meg. A jobbágyok tótok, vallásukra nézve róm. kath. A korcsma és mészárszékbeli just az uraság arendába adja. Évi tiszta jövedelme 216 frt 41

4 5 kr., értéke 3611 frt 36V3 kr. pp. 6. Radványi Ó-Huta, helység, vagyis inkább telepítvény Abauj vármegyében a közös alsóerdőben, egészen az uraság birja. Van e colonián 27 házzal biró zsellér, kik egész az ujhutai zsellérek szerint szolgálnak, ők is üveges munkákkal kereskednek. Ezek is tótok s r. katholikusok.