A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

A denunciáns főleg 4 pontra alapította a feljelentését: 1. Az 1686-iki donatio csak Radványt, Füzért, Pálházát, Filkeházát és Villyt említi. 2. Ez a donatio 100 jobbágytelekre szóló gratia czímén kelt, ezt a 100 jobbágyot pedig bőven magában foglalja az öt falu. 3. A Károlyiak egész az 1762-ik évig nem váltották ki ezt a hat falut, így visszaéltek a donatióval s ez a joguk a kiválthatásra elévült. 4. Hat falu több lévén, mint a felsorolt öt falu, tartozékoknak nem tekinthetők. De alaposan megfelel ezekre a jogügyi igazgató, mondván: ad 1. a donatióban benne vannak a legfontosabb záradékok: arcem et bona Füzér eum cunctis suis appertinentiis (Füzér várát és javakat az összes tartozékaikkal), továbbá benne van, hogy totum item et omne jus nostrum regium, si quod in repetita arce bonisque Füzér et pertinentiis eo spectantibus, (továbbá minden és összes királyi jogunkat, ha mit az említett füzéri várban, javakban s az ahhoz néző tartozékokban bírunk) stb., cum omnímoda etiam impignoratorum eo spectantium bonorum redimendi facúltate, (az ahhoz tartozó elzálogosított javaknak mindenképen történhető visszaváltási jogával). Itt semmi megszorítás, semmi fentartás nincs, azonban a Báthory-féle donatióból is világos, hogy ez a hat falu igenis tartozék. 2. A Károlyi-féle donatio nemcsak a 100 jobbágytelkes gratia folyománya, melyet t. i. Károlyi László báró 1662-ben kapott, hanem a folytatólagos hűségé, mert hisz Károlyi László összes vagyonát elvesztette, azonfelül idősb fia elesett. így hát több jogczím több gratiát érdemel, egyébként is a fejedelem nincs mértékhez kötve,