A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

hanem a végtelenségig is megjutalmazhatja az ő hu emberét, más a nádorispán, más a király. Amaz nem adhat többet annál, mint a mire joga van. ad 3. Hogy a Károlyiak eddig ki nem váltották az elzálogosított falvakat, az mitsem változtat a dolgon, a mi jogon eddig tehették, ezután is tehetik, záloggal szemben nincs elévülés, azonban a fiscus a donatióval szemben igenis elvesztette a kiválthatási jogot. A zálogosok csak a birtokban vannak, de a jog mindig Károlyi Lászlóé, mert hisz egy év alatt beiktatták. ad. 4. Ez is helytelen okoskodás, mert hisz a városnak tartozékai lehetnek városok, mezővárosok, falvak, rész jószágok és puszták, így hát ha ezek fel sem sorolvák, alatta értetődnek. így hát a fiscusnak csak akkor lenne joga, ha Károlyi Antal vagy hűtlenségbe esnék, vagy magva szakadna, mit Isten távoztasson, de sőt azt a vért, mely oly hű volt, és most is oly hű Lipóthoz és a felséges Austriai házhoz, a nemzedékek örök nemzedékére terjeszsze.

1 így okoskodott hivatalosan a kincstári jogügyek aligazgatója, ki 1763 jun. 3-án azt is tudatja gr. Károlyi Antallal, hogy Perényt is megnyerheti, melyet ugyan donatióban már megkapott báró Meskó Jakab, de Perény is Füzérhez tartozott, Meskó jussa meg csak zálogon alapul.

2 Radvány, Pálháza, Liget Péchy István kezére került zálogba, ki 1763 márcz. 4-ig már majdnem 6000 frtot épített beléjük. Az általa tett melioratiók becsűje ezen napról : 1 Lad. 22. a. No. 161. 1 Lad. 22. a. No. 162.