A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

7. a vetőmagot válogassa meg, még a szegénységtől való visszavétellel is, ha azé tisztább, mint az új ; 8. a vizi malmot zsindelyeztesse; 9. új molnárt szerződtessen; 10. a malomvámról ad utasítást; 11. a szőllő kezeléséről szól; 12. a szőllőkilenczedről intézkedik; 13. a bodnárok készítsenek hordókat; 14. telepítsen jobbágyokat, kik egy évig szabadok lehetnek; 15. apró munkákra a lovas embereket fordítsa, az ökrös szántson; 16. járjon a megyegyűlésre szorgalmasan szószólónak és szerettesse meg magát a megyén. Ilyenfajta utasítást kapott Rácz István, füzéri tiszttartó is, ki 1702-ben Radványban volt gazda, s a mikor a fiscus elfoglalta Radványt, kerül ő Károlyi Sándor szolgálatába, a hová Jászay György kamarai tisztviselő 1702 márcz. 14-én ajánlotta. A telepítés 1702 márcz. 16-án már megkezdődött. Ekkor adja ki a radványi tiszttartó Károlyi Sándor nevében a telepítési kiáltványt. A ki letelepszik puszta telekre, két évig mentes az urasági szolgálat alól. de a falu szolgálata alól nem mentes. Ezalatt megépítheti házát, két év után szolgál 12 napot, azonkívül tartozik adni egy zsákot, egy tyúkot. Szabadon elmehet, ha 100 pénzt ad, ha szökik, magának tulajdonítsa, ha mi rajta esik.

1 Ugyanekkor összeírták Radványt, melynek kastélya négyszegletű, omladékos, kétharmad részében fedél nélküli volt. A kastély előtt két kis ház volt szalmával fedve. 24 jobbágytelek kel bírt.

2 1 Gróf K. L. Lad. 21. No. 169a. 2 Gróf K. L. Lad. 21. No. 1G5.