A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

1704 febr. 14-én II. Rákóczi Ferencz a Keczer György által ttstiált Füzért összes tartozékaival tekintetes és nagyságos Károlyi Sándor mezei generális úri hívének adományozza.

1 A háborús időben az uradalom jövedelme is erősen megcsappant, 1707-ben Füzérből és Radványból a jövedelem 421 frt 43 kr. IO,I

2

/4 köböl buza, 22374 köböl rozs, 37 köböl zab és 30 sertés volt!

2 Károlyi Sándor is megunta a radványi gazdálkodást, de talán lehet, hogy pénzre volt szüksége, mert 1717 decz. 6-án Kriványi Dessewffy Imrének zálogba adta 30 évre Radvány kastélyt az egész falukkal 5000 magyar forintban, a lapispataki portiót Tapolcsánnal 4000 frtban 30 esztendőre. Megengedi azt is, hogy ha mit a füzéri vár javaiból visszavált, örökösen az övé legyen, s az összes melioratiót, a letelepített jobbágyokat mind becsű szerint ki fogja fizetni Károlyi.

3 Ezen zálogbaadás fellendítette Radvány sorsát. Dessewffy Imrének, ki ekkor már tábornok volt, fia Ferencz abauji alispán 1734-től fogva állandóan Radványban lakott feleségével báró Bakács Viktóriával, itt születtek gyermekei, innen vitték el a leányokat, Katalint, Johannát, Veronikát. 1754-ben váltotta vissza Károlyi Ferencz Radványt, de erről alább. Hogy mily rozoga állapotban vette át a radványi kastélyt Dessewffy Imre, akkor még őrnagy, 1717 decz. 9-én, érdemes lesz az akkori leltárt ideiktatni. «Az kastélyban az kapukon bemenvén, semmi zárja nincsen, deszkás kapui rosszak. Az garádicsokon felmenvén az felső palotákra, találtatott három ház (t. i. 1 Gróf Kár. lvt. Lad. 22. No. 60. 3 U. o. Lad. 21. No. 114. 2 U. o. No. 63.