A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

Sok baj érte e közben Károlyi Sándort; testvére István ugyan elesett a zentai ütközetben 1686-ban, de egy hamis ember visszakerült, ki annyira hasonlított az elesett hőshöz, hogy még Sándort is megtéveszthette. Ez az ál-Károlyi, kinek hamis élete egész tisztázva van,

1 elég vakmerő volt Sándorral együtt 1698 január 4-én a füzéri jószágot 9000 magyari forintért zálogba adni Lipóczi Keczer Györgynek.

2 Az elzálogosító oklevélben testvérük Erzsébet gróf Csáky Tamásné kiházasítására, Istvánnak a török rabságból való szabadulásának sarczára, az adóra, a birtok távolfekvésére és sovány földjére hivatkoznak. Radványt is, bár idegen kézen volt, elzálogosítják. Radványt csak 1702 jan. 23-án kapja meg K. Sándor a kamarától, előbb 5000 frtot tévén le érte.

3 Károlyi mindjárt egy tiszttartót küldött Radványba. Érdekes, hogy mily alapos egy ilyen utasítás, melyet különben maga Károlyi Sándor fogalmazott s melyből kitűnik, hogy mily nagy gazda volt ő. A főbb pontokat itt felsoroljuk, a mint azt Haris Sámuel tiszttartó számára kiadta.

4 1. Legyen istenfélő; 2. mindent inventarium mellett vegyen kézhez; 3. a szántást-vetést, mely igen megkésett, igen szorgalmazza ; 4. a szénát hordassa; 5. a gyümölcsöt árusítsa, a körtét, almát, mit el nem adhat, aszaltassa, a mi még marad, szépen conserváltassa, hogy télen a városba küldhesse eladni; 6. csépeltessen nagyban; 1 Lásd Waltherr Imre : «Az ÁlKárolyi/) czímű közleményét a Századok 1873-ki évfolyamában. 2 Gróf K. L. Lad. 22. No. 51. 3 U. o. Lad. 21. No. 171a. * U. o. No. 170. és 171.