A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

Bónis Györgyné, a kik is egész nyugodtan osztoztak Radványon, habár 1692-ben tiltakozik ez ellen Károlyi Sándor.

1 Radványt Somogyi Ferencz kérte fel a királytól s mivel a fiscus véleménye az volt, hogy a füzéri donatióban nem foglaltatik Radvány, hiába is folyamodott ezért a kamarához 1700-ban

2 K. Sándor. A kamara 1700 aug. 6-án értesíti erről Károlyit, különösen kiemelvén, hogy ő a birtokban sohasem volt, a donatiót pedig a kamarák megkérdezése nélkül állították ki, így csak akkor kaphatja meg, ha a becsűösszeget leteszi.

3 Somogyi Ferencz elég olcsó áron volt kész lemondani Radványról. 1700 szept. 29-én írja Bécsből Károlyi Sándornak, hogy egy jó pajzán lóért vagy egy ménesbe való monyasért lemond Károlyi javára.

4 Hadakozás színhelye is a füzéri erdő. 1697 július havában Nigrelli Oktáv kassai várkapitány Harangodnál megvervén a gyülevész zempléni pártütőket, ezek mindenfelé csatangoltak és féktelenkedtek s ennek meggátlására Abauj- és Zemplénmegye nemessége felült, hogy ezt az útonálló, rabló, gyilkos fegyveres népet a szalánczi, füzéri és zöldvári erdőkből kiirthassa. De az első összeütközés a szalánczi lápok alatt balul ütött ki a nemesség részére, szétverte a gyülevész had a büszke urakat, maga Semsey László ezereskapitány és Kormos István is hősi halállal a csatatéren maradt. Végre azonban sikerült Vaudomont tábornoknak végkép elfojtani e veszedelmes lázadást Károlyi Sándor szatmári főispán és mások segedelmével. 1 Lad. 22. No. 34. u. o. 3 Gról Károlyi levéltár. Lad. 21. 2 A folyamodvány az orsz. le- No. 168. véltárban N. R. A. Fasc. 1146. * u. o. No. 169. No. 24. és 26.