A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

VIII. A salánki uradalom

pedig ii és % lakott telket, 9 pusztatelket és a malom Vr-ét, Kigyóson */• telket és két pusztatelket.

1 Ennyire el lévén pusztulva Salánk, az ott megtelepedőknek Ugocsa vármegye 1701 márcz. i-én 10 évi mentességet biztosít.

2 Összes pénzbeli bevétele Salánknak 1702-ben csak 148 frt 19 kr. volt.

3 Hogy Koháry Judit mily sokat adott birtokszerzésekre, közöttük ép a salánki uradalomra, egy 1702. évi feljegyzésből látjuk.

4 Salánkon Pető László résziért 1000 frt « Barkóczy László « 1000 « « Barkóczy Ferencz « 1200 « « Barkóczy Sándor « 700 « Összesen 3900 frtot. A salánki tiszttartó, Győry István fizetése 1716-ban 50 frt, 2 köböl vetés és feleségének az uraságnál szabad asztala.

5 A salánki korcsma, a kúria és a malom jövedelmét egy évre 300 frtban vette ki Sidó Márton 1718-ban Károlyi Sándor gróftól.

6 1713-ban jul. 24-én báró Vécsey Sándor, kinek felesége gróf Petheő Juliánná, gróf Petheő Zsigmondné Barkóczy Borbála leánya volt, a néhai felesége jussát Salánkon és Barabáson 2000 frtban adja zálogba gróf Károlyi Sándornak és nejének.

7 A kápolnát Salánkon gróf Károlyi Sándor építtette 1726-ban Szent György tiszteletére.

8 1 Lad. 23. No. 94., 95- 5 L

ad- 23. No. 155. 2 Lad. 23. No. 96. 6 Lad. 24. No. 5. 3 Lad. 23. No. 101. 7 Lad. 23. No. 125. 4 Lad. 23. No. 102. 8 Lad. 24. No. 10.