A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

VIII. A salánki uradalom

1754-ben báró Vécsey István vissza akarta váltani az elzálogosított részeket,

1 s pör is indult meg e miatt, báró Vécsey Gábor indítván ezt meg 1757-ben,

2 de 1789-ben a gróf Károlyi család ezt megnyerte.

3 2. Kígyós, helység Bereg vármegyében. Miután a gróf Károlyi család a gróf Dessewffyektől bírt egy hetedrészét is megvette, az egész helység az ő tulajdona lett. E helység 14V8 jobbágy telekből állott, melyet 21 gazda bírt, a zsellérházakkal együtt 27 háza volt. Egy jobbágytelek itt 20 hold szántóföld és 12 hold kaszáló, 1200 •-öllel számítva. A község közös legelője 259V1200 hold, szőlleje 29 hold. Az uraság bír: egy korcsmát állással és pálinkaházzal, továbbá 855 hold priváterdőt. Évi tiszta jövedelme 437 frt 30V5 kr., értéke 7291 frt 46 a

/a p. kr. Története: Ez valamikor a pálos szerzeté volt. 1479-ben perben állottak Jakchy Péterrel és Daróczy Jánossal és Lászlóval.

4 1545 decz. i-én I. Ferdinánd mentesíti a beregszászi pálosok kigyósi jobbágyait minden taxa alól, mint már II. Ulászló is tette, de ennek fejében szent Anna napján misét tartoznak mondani. 1548-ban Kígyóson a pálosoknak 28 portája, egy birája, 4 zsellére és 4 pusztatelke volt.

5 1574-ben Kígyóst több más birtokkal együtt Székely Antalnak Maghy Zsófiától született fiai Gáspár és Boldizsár kapták királyi donatióban.

6