A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

VI. A nyirbátori uradalom

i

5

6 A NYÍRBÁTORI URADALOM. Története: Csupán a kir. tized tartozott Ecsedhez. Egyébként itt bírt Barkóczy László 1641-ben.

1 Az 1724-ki becsű alkalmával a piricsei tizeddel együtt a fiscus javára 710 frtra becsültetett. 11. Piricse, helység Szabolcs vármegyében, földesurai a Fáy, Erős, Vay, Irinyi családok. Az ecsedi donatio alapján csak a kir. dézma illeti meg a gróf Károlyi családot, melyből évi jövedelme 33 frt 11 kr volt. Értéke 553 frt 03V

3 kr. pp. Története: Csak a királyi dézma tartozott Ecsedhez. Értéke 1724-ben Pilisnél kimutatva. 13. Kántor-Jánosi, helység Szatmár vármegyében földesurai a Vay, Ibrányi, Komoróczy, Kosztolányi stb. családok. Ezen helységből a gróf Károlyi családot csak a kir. dézma illeti meg az ecsedi donatio alapján, a mit nem természetben adnak, hanem minden gazda 6 krt ad esztendőnként, az úgynevezett kereszténypénzt. Évi tiszta jövedelme 33 kr., értéke 9 frt 10 kr. pp. Története: A Jánosi Kántor családé volt, melyet 1508-ban az Ibrányiak, mint örökösök szereztek meg.

2 A Báthoryak János királytól 1527-ben ugyan kaptak donatiót Jánosira és Kántorra is,

3 de ez nem volt érvényes, nem statuáltatván benne. 1607-ben a tizedet Báthory Gábor Hagymásy Györgynek adta.

4 Tatay Istvántól Barkóczy László is szerzett birtokot

5 s végrendelkezik is róla.

6 1728-ban, mint Aspremonth rész, ez a dézma 128 frtra becsültetett.