A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

VI. A nyirbátori uradalom

13. Hódász, helység Szatmár vármegyében, földesurai ugyanazok, kik Kántor-Jánosinak. A dézma helyett szintén csak a 6 kr. kereszténypénz jár, azonfelül a bárányjövedelemből V12 db. dézmabárány. Évi tiszta jövedelme csak 55V10 kr., értéke 15 frt 18 V

3 kr. pp. Története: Egészen az, mint Kántor Jánosié. Itt volt gróf Károlyi Sándornak birtoka, a mit 1732-ben a Tunyogiaktól szerzett s 1747-ben nádori donatiót is kapott reá, de ez a Hallereké lett, kik 1750-ben osztoztak rajta. 1724ben a dézma a fiscus részére becsültetett fel 70 frtra. 14. BessenyŐd, helység Szabolcs vármegyében, csupa kurta nemes lakja. A gróf Károlyi családot csak a kir. dézma illeti meg az ecsedi donatio alapján, még pedig a 6 krból álló kereszténypénz, melynek évi tiszta jövedelme i8

7

/s kr., értéke 5 frt 08V

3 kr. pp. Története: 1591-ben a Paczóth család osztozik rajta,

1 a mikor, mint 1776-ban is Besenyőnek van írva. 1631-ban Barkóczy László menyasszonyának adja itt bírt részét.

2 1724-ben a károlyi és kaplonyi tizeddel együtt 54 frt 50 krra becsültetett s az Aspremonthoké lett. 15. levelek, helység Szabolcs vármegyében, a Molnár és más nemes családoké. Csak a királyi dézma illeti itt meg a gróf Károlyi családot, melynek évi tiszta jövedelme 3 frt 22

4

/s kr. pp.,. értéke 56 frt 18 kr. pp. Története: A Báthoryak ősi birtoka, mely 1354-ben Bereczk fia Lőkös fia Péternek jutott. Úgy látszik, már régen inscribálták a Báthoryak a Téthy családnak, mely-