Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

levelét sem vettük az m. Fejedelemnek, s- azt sem tudjuk hol vagyon; résziben hallom, hogy török eleiben vagyon. Bár ne volna mostan több csak 1000; az minemű rémülés Styriában vagyon, talám Baváriáig mehetnék. Az Riczánytól való nyereségem és bécsi, mind túl vagyon az Dunán paripáimmal együtt; itten csak (két) paripá(m) s két inasom vala és nyomorúságos életem; de Isten abból kiemelvén (?), azoknak még leveleket sem vehettem, van-é valami vagy sincsen. Hanem Bercsényi uram írja, hogy meg­vannak, de az ellenség ottan is szaporodik három felől is, s Montecuculli is kiszökvén Kassáról s Eperjesről, nagy szé­gyenre kétség kívül oda fog menni, és így ottan is lesz munka; hova valóban kívánna mostan, de kétfelé nem sza­kadhatok ; jó az Isten jót ad. Az kalocsai érsek mostan az m. Fejedelemhez vagyon békességért, de az Isten nem akarja, mert meg nem ismerte még az maga istentelenségét, s nem akarja az hsereditariusságot céedálni (így), az szabad király­választást megengedni és az adót elhallgatni, kiért minden dolga bolondság, mi pedig vagy élünk vagy halunk, csak bujdosunk. Most hirdeti, hogy az bavarust igen megverte, ágyúit elnyerte, lövi is az örömét; de neki veszett 6 tüzes régi jó generálisa és Princz Loy is sebben esett; rendes victoria, ha még annyi elesik, az újak kevésre mennek. Rab­battát megfogták; Styria már fegyvert nem akar fogni, hanem hódol; megpróbálom mostan Graeczig, ha Isten velem lesz, tőle nyert ágyúkkal megyek rajta. Ezzel Isten veled Éde­.sem. írtam Szombathely mellett való táboromon, die 20 Julii 1704. Az te igaz hites társad Édesem K. S. m. pr. P. S. M. Generális Forgáts uram most Rábaközbe ment, -de semmi hada nincsen, hanem az enyimből vagyon valami; Andrási két század magával Pápán, Antal úr Simon-Tornyán; Haller s Prinyi Imre mellettem, ki az anyját köszönti, én is anyámasszonyt. Egésségem Istennek hála megmondhatja Szilágyi, hogy mindég jó szolgált, kiért áldassék szent neve. Most már korcsomároltatáshoz is fogtam, megválik mi haszna leszen, s meddig tart gazdálkodásom; örömest hozzád men­nék már Édesem, talám reá verhetném valami katona ncz-

Next

/
Thumbnails
Contents