Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

sággal vettem. Epen az elmúlt éjjel jött meg Konti nevű hely­rül oda küldött emberem, de már ott nem érte se az orosz püspököt, se az öcsémet. Ott voltak egynehány napig Hvali­bugh nevű sógoromnál, ki most az musinai dominiumot áren­dálja; idvezült Toanelli Sylvester leánya vagyon nála. Onnét elmentek valami kozák hetmanhoz, onnét pedig szándékoz­nak Sléziába. Azon emberem referálja, hallotta, Lengyelor­szágban lévén mostan, hogy sok had vagyon Sléziában, kik Magyarországra szándékoznak; itten szükséges az had vigyá­zásra. Ha Felséges urunknak ellenire nem volna, én egy embert kerestetnék, kit Sléziába küldenem azon az úton, merre én beszöktem imperiumbul, mely ember bizonyos hírét hozhatná azon ellenségnek. Hvalibugh sógor eléggé marasztotta az öcsémet, de nem akart elmaradni az társaságtul. Mind ezen okokra való nézve nagy szükség volna Palocsa várában is az praesidium, bár csak harmincz vagy negyven hajdú, mely hajdúk innét az jószágbul is kitelnének, csak volna az commissariatusságtul intertentiójok, mely iránt alázatosan instálok mélt. Gen. Exc. előtt, méltóztassék Fel­séges urunknál megnyerni. Lipnik és Matiszova iránt alázatosan ajánlom magamat mélt. Gen. Exc. gratiájában, maradván mélt. Gen. Exc. Palocsán, 19. Dec. 1707. alázatos szolgája Palocsay György m. pr. Eredeti. DCXV. Eszterházy Antal a dunánttíli vármegyékben eláradt zavarok rendezésére a sümegi várba a hadi tiszteket és az illető megyék követeit összehívja; miről, valamint a Balog A dám győzelméről is tudósítja Károlyit. D eve cser, 170J. decz. 23. Méltóságos Generális Marschallus, kedves uram bátyám ! Hogy Isten ő szent Felsége az következendő Krisztus urunknak dicsőséges születése ünnepe napjának szerencsésen

Next

/
Thumbnails
Contents