Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

passusát sem producálhatta, gondolom szökésképen esett onnan való eljövetele; annyival inkább, hogy ottan ezerét elhagyván, s annak széllyeloszlására ia alkalmatosságot szol­gáltatván, itten Ocskai mellé igyekezett magát applicálni: Kire való nézve küldöttem gróf idősbik Barkóczi Ferencz generális úrhoz oly véggel, hogy minekelőtte Kegyelmedhez küldettetnek is érdemes megbüntettetésre, azalatt is jó őri­zet alatt tartassa ő Kegyelme Eger várában, és az mikor Kegyelmed érette küldend: adattassa kézhez. Kinek is dol­gát investigálván Kegyelmed, az mit az törvényes igazság hoz iránta: azt cselekedje azonnal véle minden kedvezés nél­kül. In reliquo kivánom szerencsés progressusokkal boldo­gítsa Isten Kegyelmedet, maradván Kegyelmednek Újvári mezőn levő táboromban 1. Augusti 1706. minden jót kívánó barátja F. P. Rákóczi m. pr. Alul: G. Károlyi Sándor urnák. Eredeti. (Rákóczi-levelek, 236,) CCCLXXXIV. A fejedelem levele Károlyihoz. Érsek-Újvár, 1706. augusztus 3. Újvár, 2. Augusti 1706. Isten minden jókkal áldja meg Kegyelmedet, szíbül kivánom. Három rendbéli levelét Kegyelmednek e mai napon vévén, az elsőbül az erdélyieknek Gyöngyöshöz való szállá­sát értem. Nem is voltam külömb opinióban felölök, hanem hogy igenis az mi hadunk példájára az ellenség hazájábul kijüvén, jószága látogatására fog menni; Vas Dániellel való competentiájok penig Pecri lemenetelivel annál is inkább meg fog szűnni; az cselédjeket is Zemlény és Ung várme­gyében már dislocáltattam, de mivel az alsóbb rendeknek ottan quártélyok nem lehet, hogy Ugocsába némelyek meg­maradjanak : szükségesnek látom.

Next

/
Thumbnails
Contents