Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

• iyo'6. 393 CCCXVIII. r, A fejedelem levele Károlyihoz. Eger, íjoó. febr. 9. {•»••• • ' Isten minden jókkal áldja meg Kegyelmedet szívbül kivánom. Tertia Mártii (így) datált, és egy dátum nélkül való levelét Kegyelmednek vettem. Már is előre elvárom az vármegyéknek sűrű követségeket, de úgy látom mindegy, akár gondoljon akár ne gondoljon az ember követségekkel, mivel most kell egyszer kitenni magáért mindennek; kevés engedelmet várhatnak tülle. Az Kegyelmed alkuvásának contradicáló követek is hallom útba vannak. Forgács uram nem fogja dispositióit Kegyelmednek turbálni, mert maga is úgy látom, igen irregulariter kezdi építeni az reguláris hadat. Szent-Jób, Segesvárnak hasznát magam is tudtam, de Somlyó magába rossz, erősíteni sem lehet; elvárom mindazonáltal Kegyelmed opinioját felölök. Az debreczeni dolognak, úgy látom magam is, nagyobb a füsti; jól is cselekedte, hogy eddig nevemet belé nem keverte Kegyelmed. Igen jól esett Okolucsányinak felakasztatása, méltó az légyen az jutalma a többinek is, az kik kezünkbe akadnak. Az postának kerülése az munkácsi correspondentia kedvéért történik; hogy ha mind a kettő meglehet, a Kegyelmed opiniója szerint fogom megváltoztatni. Soha nem tudom magamba elgondolni, eddig is a cassa hol késik ? Im addig is 50 ezer forintra adok cassára assignatiót. Az confusiót indító hajdúkat Okolucsányinak rendeltesse Kegyelmed társul. Dévának segítsége soha jobbkor nem esik mint most. Bánom is, hogy a pénz iránt való gondolatját csak ezelőtt három nappal Kegyelmednek nem tudtam; mivel többet harminczhat ezer forintnál adtam mind inkább aranyul a törököknek abáért. Még mindazonáltal ezen ezer aranyat küldöm, tódja meg Kegyelmed kongóval, a mennyibe rövid lészen. Ha penig, mellyet nem reméllek, áprilist találna