Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

Kegyelmed járni, kérem küldje Kegyelmed vissza, mert alig győzöm a sok abaposztó hozatást. Az Isten ne adja, hogy az békességrül való profétiája beteljék Kegyelmednek. Való mindazonáltal, hogy Baváriában lecsilapíttatott az motus, és egy helyütt kilenczszáznak, de másutt is az erősségekben grátiát igirvén az német, fegyverek letétele után mind halomba vágattatta. Altallátám, hogy idején kezdé Kegyelmed dicsírni Bárczit az reguláris indulatjáért; de én is többet tartottam volna Kenyheczirül. Bagdácsoljanak egymás után az pad alá, ha hijjába vonjuk a padra az fejeket. Adja Isten hosszas álmunk után serkenjünk fel immár, de úgy látom édesdebb az álomhoz, mint sem az nyughatatlansághoz készülni. Soha nem capi álhatóm, honnan eredhetett az számintalan (így) restantia az hadak között. Melyrül Írattattam Kecskemétinek, hogy informatiót adjon az erdélyi hadak felől. Szappanos Mihály halálával talám sokat nem vesztettünk, de azon ezernek több kell Hadadi kapitányságánál. Majos Ferenczet is az só-aknából kihúzván, hadakba kívánom applicálni; melyrül Kegyelmed opinióját várom. Kegyelmednek jóakarattal szolgál F. P. Rákóczi m. pr. Eger, 9. Februarii 1706. Eredeti. (Rákóczi-levelek, 189.) CCCXIX. A fejedelem levele Károlyihoz. Ernőd> 1706. febr. 17. Spect. ac magn. Baro Nobis observande. Salutem officiorumque nostrorum commendationem. Levele által való Kegyelmed tudósitásábúl, hogy Déva alól elment az ellenség, és az által is a könnyebben kitelhető élésbéli succursust kívánja: értjük. Kirül noha már eleve az előtt is meg lött az dispositió, de hogy Boné kapitányunk, lovai fáradságát okozván, az hadával visszatért, és abbéli parancsolatunknak végben menetelét elmulattatta, méltán