Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

nosI

7

I irhatok, hanem Isten jó voltábul az Dunán Földváron alól minden órán elkészül az hid, melyen Bottyán János generális uram fog egy néhány ezer emberével hozzám által jőni. Próbára küldöm ezen levelemet, hogy arra is correspondeálhassak; kivánom találjon Szivem szerencsés órában. Ide ellenem comendéroztatott Pálfi. János uram comandónak 16 zászló vasas némettel, kikben az elmúlt napokban el is hányattam már. Jön még onnat felől egy lovas és egy gyalog regiment, azzal akar megrekeszteni, de Istenem segítségébül csak ezen haddal sem tartok attul, ki mellettem vagyon, annyival inkább ha Bottyán megegyez velem. Szirmai, Okolicsányi már ide le vadnak Bercsényi urammal; még nem vagyok informatus mit hoztanak. Az labanczok között ugyan a békesség már meglöttnek is hirdettetik, de nekünk nincs hirünkkel, a nélkül periig nem hiszem megkészüljön. Mulkó aga által tött vásárlásrul irtam volt Édesem, miben legyen nem tudhatom. Ha kéznél vagyon s contentáltatott róla, az mennyi szükséges, hadd meg magadnál, az többit küld el bizonyos alkalmatossággal Kecskemétre. Onnat már felhozathatom, mind magamnak mellettem valóknak nagy szükségünk vagyon reája. Ezzel kívánom az Istenem legyen veled Édesem és áldjon meg, s maradok igaz hütös társad K. S. m. pr. Anyám asszonynak alázatos szolgálatomat; nem tudom vette-é dolgaimrul irott leveleimet. Jó mezei, kerti, és szőlő gazdák legyetek Édesem. Szekeres lovakat igen szépeket szerzek ma, almás kékek; ha Isten megmarasztja, tudom kedves leszen Édesem előtted. Csorna, die 16 Mart. 1705. Eredeti, negyedrét papiron. CXXXI. Károlyi Sándorné urát magán dolgokban tudósítja. Gelenyes, 1705. márcz. 31. Isten minden jókkal áldja meg Kegyelmedet édes Szívem. Jóllehet csak most írtam Kegyelmednek, Pápai urammal való szembe lételemrül tudósítottam, de Szívem ujabb