Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

dalmas nagy jó uramnak ő Kegyelmének írám kötelességgel, ibi, ubi. íven, pecséttel, az egész az érsek kezeírása. cv. Andrássy István Károlyit hadi hírekről és a Szécsényi érsek mellé rendelt kísérőkről tudósítja. Pápa, 1704. aug. ig. Méltóságos Generális bizodalmas sógor uramnak kötelességgel szolgálok. Két rendbeli leveleit vettem Kegyelmednek az inclusákkal együtt. Tegnap estve felé küldöttem portára kapitány Somodi Adám uramat Rábaközbe, kik is ma délután 1 óra tájba érkeztek meg; túl voltak az árpási hídon. Ó Kegyelmek referálják, hogy a mely passuson bementek volt a németek Csornáig, azon nyomon vissza fordultak és még akkor Tóközbe lettek volna. Onnét mely felé lesz indulások: eventus docebit. Holnap jókor Pap István uramat vagy 4 század magával utánok küldöm, hogy valamerre fordulnak, nyomokon menjen és infestálja tehetsége szerint őket. Talán békét fog most hagyni Kapu- és Sárvárnak. Itt közhírül úgy beszélt a populé, hogy az mélt. Fejedelem Szegedtől vissza fordult volna az frigykötésre nézve. Lamberg uramtól délután 2 óra tájba érkezett a levél, melyet azon órában elküldöttem Érsek uramnak ő Nagyságának. Itt lévén actu Verebélyi uram, az Kegyelmed javallása szerint ő Kegyelmét küldöm ő Nagysága kisérésire. Bezerédi János uram még elébb ajánlotta magát ő Nagysága utazásában való udvarlásra; ő Kegyelme is el fog menni. Helyesen esik, hogy most expressusát küldi Kegyelmed az mélt. Fejedelemhez, ki által is genuine informálja ő Nagyságát az ide való dolgokról; reménylem, nagyobb foganatja lészen mintsem az levélbeli tudósításnak. Az feleségem levelét is vettem Kegyelmed jóakaratja