Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)
de semmiképpen nem kaoiálhattam, hogy tehessek eleget Keg yelmed kívánságának, hagyván az Kegyelmed bölcs ítéletire, ha e tájról amoveálom hadaimat (kikkel is sokfelé lévén operatióim, ugy mint komáromi, tatai, esztergomi, budai, fehérv ári, egész Eszékig és az Dráva mellékig Pécs felől való tartó mányokon), meghallván nem kevés ellenségünk szaporodhatik ezen véghelyekből. E tájon levő katonaság pedig insurre ctiójokkal s magok viselésekkel nagy haragokat vévén magok ra, tartok attól, hogy ezen helységeket funditus tűzzel fogják megemészteni. Fehérvárt pedig már annyira kiéheztettem, remélem Isten után minden munitiókkal való megszállás nélkül kezünkhez fog adatni. Azonban földvári passusra is speciális gondomnak köll lenni, mert megvallom csekély állapottal maradott, hanem az Kegyelmed leküldött ágyúit oda kii ldöttem, azokkal még is valamentire muniáltam. Styrusok nak insurrectiójoktól pro hic et nunc nem félhetek;. remé lem mult hetekben tett Kegyelmed szép szerencsés activitásival megelégednek; Pálfi Jánosnak pedig Horvátországban való bemenetelét nem annyira hadak felültetésére és kihozás ára gondolom, mint Horvátország szélén derék passuson constituált francziától megvett helységnek motívumaiból, kit is e mult napokban kötelességem szerint új hírül megír tam Kegyelmednek. A mi kanisai generálisságot illeti, ha ugyan Kegyelmed szükségesnek ítéli lenni, Andrássy István uram ő Kegyelme Pápán lévén, által mehet ő Kegyelme, nem lévén úgy remélem igen szükséges ott létele ő Kegyelmének ; inkább magam fogok vigyázassál lenni arra az félre is. A mellett kérem kötelesen Kegyelmedet, veszprimi és hozzá tartozandó véghelybéli katonaságot küldje le Kegyelmed, nagy szükségem lévén rajok, legfőképpen említett földvári passusnak munimentuma végett. Ezzel tovább is ha mi olyas occurrentiái lesznek, velem comraunicál ni ne. terheltessék Kegyelmed, és maradok Kegyelmednek Dátum in Csikvár, die 11. Aug. Anno 1704, kötelesen szolgáló attyafia öcscse G. Eszterházi Antal m. p. P. S. Én igen súlyos ágyot nyomó betegségben esvén,, nem gondolom hasznosnak lenni odamenetelemet, tartván
