Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

•attól, hogy az útban ne környékezne; Andrássy István uramat ha Pápáról amoveálja Kegyelmed, az mint fölebb említem, igen jó leszen; mert a sok generálisság alatt nincs egyéb nagy confusiónál, és így meg lévén az a jó correspondentia közöttünk, s a kivánt véghelybéliek lej övén hozzám, Isten segítségéből remélem mind az Kegyelmed segítségére casu id exigente, s mind pedig Haister leszándékozó táborának confusiójára elégségesek leszünk. Eredeti. XCL Andrási István Károlyinak a katonák fegyelmetlense'ge és más hadi dolgokról ir. Pápa, 1704. aug. 12. Méltóságos Generális bizodalmas Sógor uramnak kötelességgel szolgálok. Kegyelmed levelét becsülettel vettem, melyből neheztelését veszem észre, hogy Nyiri urammal levő katonaság (a mint Verebélyi uram informált) némely falusiak marháit elhajtották ; ha vétettem azzal, Kegyelmedet arról bizodalmasan követem és bocsánatot várok, mivel Istennel bizonyítok, nem valami ellenkező szándékból, annyival is, hogy Kegyelmedet offendálnám, hanem az szegénységen való szánakodástól viseltetvén, oltván a természet azt belém, adtam hírré Kegyelmednek. Elboszankodom azon is, hogy annyira megveszett az a katonaság, hogy semmi tisztivel sem gondol. Mert ma beszéllettem azon a casuson levő bizonyos katonával, ki is referálta, hogy mind Nyiri, Rétéi, Verebélyi uramék eleget voltak rajta, hogy az szegénységét vissza adják, de a katonaság semmiképpen nem engedelmeskedett, sőt mai levelében is írja: az Csornán levő fiscalis marháknak is a javát elvitték, az elmaradt részére is reá jöttek volt annyira, hogy maga katonáival actu is kell őriztetni. Ha az fiskális marhákat is csak szabadosan elhajtják, az publicum vallja az kárt; arra nézve kívántam Kegyelmednek értésére adni, hogy a mennyire lehetne, orvoslódhatnék az katonák szófogadatlansága tiszteik ellen; ex malitia bizony nem írtam, azért tovább is követem Kegyelmedet ha vétettem.