Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

Istvánra vonatkozólag a következő megjegyzés olvasható : Hogy István fel vagyon téve, ratiója az, hogy in anno IÓSÓ. az szintai harczon Szeged megvételekor Károlyi István nevü testvér bátyám az pogányoktúl elverettetvén, noha teste nem találtatott, mindazáltal megöletettnek tartatván abbúl, hogy lova s minden fegyvere és pecsétes arany gyűrűje is holt testnek ujjábúl vonatott ki, az alatt in anno 16gy. egy istentelen rab szabadulván ki Smyrnábúl Ázsiának városábúl, az egész felséges udvart elhitette, hogy ő az igaz Károlyi István: mely noha tŐllem meg nem ismertetett, sem én tó'lle, mindazáltal nagyobb gonosztúl tartván, magam mellé vévén lehoztam, holott sokan nem ítélték igaz véremnek lenni, mindazáltal azon név alatt tisztességessen tartván, azonban isten világosságra hozta csudálatosképen, hogy nem az, hanem Ugocsa vármegyében lakozó Nagy Mihály nevű nemes ember fia Nagy Geczi, kit én sok fáradságommal persequálván, midőn végre hajtottam volna, mint processusomból ki tetszik, maga tolvaji által s jobbágyi által megölettetett Hezdádon, és isten engemet fel szabadítván tőlle, ezen donatioban sem szükséges neve. — Az ál Károlyi István dolgait részletesen megírta Waltherr Imre: Századok, 1873. 185 és 266. 11. CCLI. Rákóczy Júlia gróf Aspremont Ferdinándné, Ecsed várát és az ecsedi uradalomhoz tartozó részjószágokat gróf Bánffy György erdélyi kormányzónak 30,000 forintban tíz évre elzálogosítja. Bécs, 1698. april 13. Én alább megírt Felsővadászi Rákóczy Juliána Borbála, született fejedelemasszony és a méltóságos gróf Ferdinandus Gobertus Asperimontis úrnak házastársa, elsőbben is minden született és isten jóvoltábúl születendő gyermekeimnek, s testvér atyámfia s Öcsém méltóságos Rákóczy Ferencz fejedelemnek és több minden atyámfiaimnak, valakiket tudniillik az alább megírt dolog most vagy jövendőben illetne vagy illethetne, terheket mindenképpen magamra vévén és vállalván, vallom és bizonyságot teszek ez levelem által, mindeneknek értésére adván: Hogy bizonyos tekintetektől és méltó okoktúl s mostani szükségeimtől viseltetvén, Ecsed várát és az egész ecsedi én részjószágimat, melyek Szathmár, Bereg, Szabolcs és Magyarországnak több vármegyéiben vágynak s nekem oszlás által jutottanak, minden odavaló és azokhoz tartozandó appertinentiáival, hasznaival, melyek eleitől fogva igaz jussal odavalók voltának és bírattattanak, akármi nevezet alatt is, azoknak urbáriuma szerint, a