Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

szent György napjára felküldeniök negyvenkét tallért a beríni föld adaján kivűl. Félív papíron, fogalmazvány, Károlyi László keze írása. — Lad. 37. nro. 26. CXCIII. Károlyi Lászlónak Leopold királyhoz intézett előterjesztése azon föltételek felől, melyek alatt a szatmári magyar főkapitányságot elfogadni hajlandó. 16/0 körűi. Mivel kegyelmes uram nímely felséged hívei javallása s commendatiójára az szatmári fő magyar kapitányságnak tisztit nekem kegyelmesen resolválta, melyet minekelőtte magamra vállaljak, ezen subsequált punctomok declaratiója szükségképpen occurrál. 1. Az szatmári német commendans hogy magyarral egyet értsen, és semminemű dolgokban ki vagy törvényes vagy más úton magyart illet, abban magát ne avassa, hasonlóképen az magyar is, és ha mi oly dolog történnék, ki ki maga alatta valót szokott bévött törvények szerint büntesse, és így egyik az másik tisztiben magát ne avassa. Parola kiadás és az kulcsok magyarnál álljanak. 2. Kit isten eltávoztasson, ha az várnak dolga obsidióra kelne, ki lenne az fő, kérdés occurrál, de kétség kivül ha az magyar kapitánynak gondja viselete alá committáltatik az vár, annak idejében is de bono ordine annak kell lenni fő commendansnak is, legalább cum mutua correspondentia germanici commendantis. 3. Az magyar gyalog praesidiumnak szokott hóbeli fizetések honnat legyen, úgy hogy az régi szokás szerint két holnapra pénzűi per fl. 2., harmadik hóra buzáúl minden forint után egy köböl megjárjon, porkolábok s hadnagyok s egyéb tisztek fizetése hasonlóképen. 4. Alkalmas ideje felséges uram, hogy az lovas magyar praesidiumnak nem fizettek, azoknak fizetetlenségek pedig az végháztól való elidegenüléseknek, tolvajságnak, fosztásnak