Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

CXVII. Zólyomi Dávid Károlyi Mihályhoz. Beszterczéről> 1622. oct. 16. Szolgálatomat ajánlom kegyelmednek mint jóakaró sógor uramnak; isten sok jókkal, jó egésséggel áldja meg kegyelmedet! Kapy András bátyám uram mutatá az kegyelmed levelét, melyből, mit írjon és mint fenyegetődjék kegyelmed, értem; az mellyet kegyelmednek édes sógor uram nem kellene cselekedni, mert valaki informálta kegyelmedet úgy, hogy én azóta idéztettem kegyelmedet, de nem jól mondotta, mert azóta bizony én csak meg sem gondoltam; tudom azt, hogy még mikor elsőben ide Kolozsvárra bejöttem ő felségével, akkor adtam meg az szolgabírónak arra való jutalmat, s talám ő magának most jutott eszében; de hogy én azóta idéztettem volna kegyelmedet, nekem nem tom, miért kellett volna cselekednem, hiszem tudtam végezésemet; hogy pedig kegyelmed azt írja Kapy uramnak, hogy én az végezést fel bontottam, én nem bontottam, hanem kegyelmed ha úgy akarja kegyelmed az mint írja, az kit az ő felsége tanácsa meg látott és megítéltet, hogy kegyelmednek az végezéshez kell magát tartani; mert az mint az végezés vagyon, kegyelmed édes sógor uram az legutolsó és másfelől való dolgot akarná az elsőhöz lenni, mert az utolsó végezésben a' vagyon, hogy ha kegyelmednek ez idei hasznát el nem hadnám vinni, vagy valami ahoz a végezéshez való dolgot az kit ott megírtak, felbontanám, s addig elfoglalnám, avagy ha nállam volna is, úgy vihessen kegyelmed is pert reá, és úgy az tízezer forintig foglalhassa el kegyelmed, az mellyet kegyelmeddel magával bizonyítok hogy egyik sem volt; hanem kegyelmedet kérem mint jóakaró sógor uramat, kegyelmed tartsa az végezéshez magát, az mint az ő felsége becsületes tanácsa megítélte, mert különben nem cselekedhetik kegyelmed is. Isten sokáig tartsa meg kegyelmedet jó egésségben. Dátum ex civitate Besztercze, 16 die Octobris, anno 1622.