Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

Kegyelmednek jóakaró sógora szeretettel szolgál kegyelmednek Zólyomi Dávid m. pr. Kivül: Spectabili ac magnifico dominó Michaeli Karoly comiti comitatus Zathmariensis, serenissimi sacri romani imperii et Transsilvaniae principis consiliario, dominó affinique mihi observandissimo. Egész íven, zárlatán gyűrűs pecséttel. Lad. 20. nro. 17. XCVIII. Kornis Zsigmond Károlyi Mihálynak, a Zólyomi Dáviddal való ügyben. 1622. oct. 17. Spectabilis ac magnifice domine fráter charissime confidentissimeque! servitiorum meorum addictissimam semper commendationem. Az úr isten kegyelmedet asszonyommal szerelmes szép gyermekivel és minden jóakaróival egyetemben áldja meg minden javaival, és éltesse sokáig. Hogy kegyelmednek szerelmes öcsém uram ily késén teszek választ, és az kegyelmed jámbor szolgáját ennyi ideig tartóztatám, megbocsássa; isten látja, nem lehetett elébb; tudja kegyelmed, hogy illyen gyűléseknek idein mely nehéz választ venni ő felségitől ennyi dolgai között. Kegyelmednek három rendbeli levelét vettem itt Beszterczén, kikben először ír az ötszáz aranyról, kit tud az úr isten, szívem szerént sollicitáltam, de minthogy az Zólyomi uram dolga így történek, arra való búsulásábúl bizony semmiképpen nem szálléthatám, hanem ugyancsak megkévánja éppen mind az ötszáz aranyat, noha kegyelmed képébe én magamtúl az ötszáz tallért érette megígírtem vala. Az mi illeti az másik dolgát, úgymint az Zólyomi urammal való transactióját Oltomány felől, abban is igen törekedtem, és váltig sollicitáltam ő felségét, nem egyszer sem kétszer, sőt ugyan importunus voltam; de kegyelmedért azzal nem gondoltam, csak szolgálhattam volna. Azért az mi illeti az Zólyomi urammal való dolgát kegyelmednek, abban is ez