Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

II. MÁIVÁS KORA. 133 írám, nem obstál semmit is az, hogy nincsen specificálva ebben az szőllősi jószág, mert constál az, hogy szegény uram pénzén vétetett, és tantum facit mint ha maga vette volna, mert erat ipsius propria pecunia etc. De ám engedjük meg uram, hogy fogyatkozás volt legyen az fassióban; nemde meg írtam vala-é én kegyelmednek, hogy ha ez az fassio nem fog tetszeni, ollyant íratok az minemő szükséges leszen az kegyelmed ítéletinek; azt penig bizony azért az másfél ezer forintért meg nem másoltam volna, mert szómmal sem örömest jádzpm, nem hogy írásommal; s nem is volt uram semmi nehezebb az kegyelmeddel való dolgomban, mint hogy illyen messze és nagy szükségemben fárasztottam szolgámot kegyelmedhez, meg írván azt is, hogy más fassiót adok ha ez jó nem leszen; és mégis annyi tekéntetem nem lén kegyelmednél, hogy akkor meg küldte volna azt az kevés pénzt. Én uram kegyelmedhez képest igen szegény legény vagyok, de valamikor másfél ezer forintom vagyon, nemcsak fassiójára, nemcsak levelére, de az jó isten tudja, egy jámbor szolgájátúl való izenetire is ki adnám kölcsön is kegyelmednek, nem hogy annyi földre küldvén, héjában fárasztanám kegyelmednek három szolgáját. De ám hadjárjon, tudnám bizony mit kellene énnekem is cselekednem, ha atyafiságot és szeretetet nem keresnék inkább, hogysem másfél ezer forintot. És hogy kegyelmed csak szófia beszédnek ne vélje írásomat, vallyon s nem mívelhetném-e azt meg, hogy minden kegyelmeddel való contractusomnak immár ellene mondván, directe divisionalist nem vihetnék de rebus mobilibus aut bonis titulo pignoris comparatis kegyelmedre r És ha most egy repulsióval eleit venné is kegyelmed, vallyon in tali casu egy octaván vége nem szakadna-é ? Ha kegyelmed azt mondaná, hogy immár sok pénzt fizettek az atyámfiának, szegény asszonyom és kegyelmed is, arra könnyű volna énnekem azt mondanom, hogy ha adtak, készek leszünk az divisióban be venni, csak kegyelmed is adjon elő mindent valami szegény Károlyi uramrúl maradott, és az mi jószág héjával vagyon, azolta az ő keresménye etc. és tartoznék is kegyelmed vele, ha az én atyámfiának való pénzt is föl akarná tudni. Ezekről talám kegyelmed ingyen sem gondolkodik, maga bizony mind meg történhető dolgok. És mégis