Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára harmadik kötet (Budapest, 1885)

ccxv. Károlyi János végrendelete, i$66. mart. 23. Én Károlyi János, vagyok az én kegyelmes istenemnek és teremtő édes atyámnak fogságában, testi betegségemben, elmémnek csendességében. Mindeneknek előtte ajánlom lelkemet az én üdvözítő Jézus Krisztusomnak kezébe, testemet az földnek, temető helyemnek. Továbbá a mi kevés jószággal, ez világi marhával az úr isten szeretett, azokról az én uram és atyámfia előtt Károlyi György előtt, Téglás Jakab károlyi praedicator- Prosina Péter- Borbél Birtalan- és Kanizsai András előtt, illyen testamentumot teszek: Először, a ki jószágom vagyon, azt hagyom az én öcsémnek Károlyi Györgynek, mert vér szerént is őtet illeti. Károlyi Lászlónak hagyom az olcsovai molnot, kihez senki ne szólhasson, mert új helyen csináltattam. Báthory Zsigmondnak külön magának hagyom a ménest, de úgy, hogy négyet Prosinának adjon benne, és Szőke Albertnak kettőt. LIárom gyermek lovaknak ketteit Báthory Zsigmondnak, harmadikat a szürkét, ki vad, Károlyi Györgynek hagyom. Báthory Zsigmondnak egy ezüstös szablyát, egy arany gyürőt, három eke barmot hagyok, de úgy, hogy Bitangh Balázsnak hatot adjon az ökrökben. Báthory Annának hagyom az beregdi szőllőmet, egy arany gyürőmet, az róka bőröket, egy gránát felső ruhát kit meg hántak kamukával. Az több ruháimat mind Báthory Zsigmondnak hagyom. Az mi kevés ezüst marhám vagyon Bechk Istvánnénál, azzal egyaránt osztozzanak ketten, Báthory Zsigmond és Báthory Anna. A disznókat is oszszák két felé, legyen ketten övék, Báthory Zsigmonddal és Báthory Annával, de úgy, hogy a disznópásztornak Ferencznek hatot adjanak benne, és egy bornyós tehént. A másiknak Gergelynek hatot adjanak a disznókban. A méhésznek adjanak egy bornyós tehént, tíz