Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára harmadik kötet (Budapest, 1885)

könk erdőnk nincsen hozzája honnan szerit tehessük ; kit egyszer meg is engedött vala, de azután ismét ugyan nem engede, hanem meg hagyá hogy meg kell lenni ; osztán mi egyebet nem teheténk benne, hanem mi egy atyánkfiátúl Hysek Janóstul ugyan ezen levelet István uramnak küldők Bajomban ; de tahát hon nem találta az levéllel Bajony uramat, mert Váraddá ment volt; hanem annak utánna ismét ugyan azon bék levelével két atyánkfiát, egyiket ugyan azon Hysek Jánost, és másikat Bona deákot küldők ő kegyelméhez István uramhoz Váraddá; kik mikoron meg mutatták volna az bék levelét neki, és meg értötte volna, ez választ tötte akkoron az mi két atyánkfiának: hogy én — úgymond — nem nektök neveltem vala az erdőt sem az tereknek, hanem enmagamnak, de hatalmas ellen nem állhatok ha mind levágjátok is. Azért tisztelendő nemes uraim, ha minket akkoron ellenzött volna István uram, mi reá nem mentünk volna, hanem mást gondoltunk volna rajta ; de nem ellenzött minket, ím azért tisztelendő nemes uraim, az feleledben (így) három ezer szál fát felel, az hivatalban penig másfél ezer vagyon írván; azért ennek mi térvényét várjuk ti kegyelmetektől, mert mi ezer szál fánál többet nem vittünk, de azt is hatalmas vitette velünk, kit mi nem tagadunk, mert az az ö kegyelme faluja is, Bánk, igaz ugyan hódolt faluja az tereknek mint szinte mi, és szinte igaz ugyan, bír az törek az ő kegyelme falujával is mint szinte mi velünk. Erre Weöres András az felperes ismét így szóla : hallod-e bíró uram, pénzön vötted volna az fát ; de ha csak két szál volna is, ugyan rajtatok az potentia. És akkoron ezzel mené ki mi előlönk tanácsra. Mikoron ismét be hittük volna, az felperes Wereös András ismét így szóla: hogy Darvas Ferencz az úr képe tiltotta őket az erdőn mind az ura képében s mind penig ő maga képében, hogy ne vákják (így), de ők ugyan nem gondoltanak vele hanem le vákták. Az alperes bíró uram erre így felele : hogy őket sem István uram sem egyéb nem tiltotta, sem ellenzötte hogy reá ne menjenek. Mi azért az két féltűi ezekből bizonságot kérénk. Az alperes azt monda, hogy ő az két polgárral bizonyít, az kiket