Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)

általok elkövetett hatalmaskodások megtorlásáról volt szó, egymás ellen és idegenek ellen egyaránt. Azt lehet mondani, a család oklevelein végig tekintve, hogy vagy személyesen vagy procuratoraik által rendes vendégei voltak Váradnak, Visegrádnak, és különösen Budának, s alig folyt le törvénykezési octava e két utóbbi helyen a nélkül, hogy valamelyik Károlyinak pöre legalább egy halasztással ne szerepelt volna benne. Valóban végnélküliek voltak ezen pÖrlekedések. Legfőbb forrásuk az azon korban napirenden levő tömérdek hatalmaskodás, és a hatalmaskodásnak másik hatalmaskodással való megtorlása volt. A perlekedést nagyban nehezítette az a körülmény, hogy néha csak 5—6 esztendő múlva a tett után jutott eszébe az illetőnek a hatalompert megkezdeni, midőn már a vizsgálat majdnem lehetetlenné vált. A Károlyiaknak a Báthoryakkal, Ónodi Czudarokkal, kissebb mértékben a Drágfyakkal, e hatalmas szomszédokkal folyt pÖrlekedéseit már nem is évvel vagy évtizeddel hanem évszázad mértékével lehet számítani; nem is említve a kissebb szomszédokat, a Szarvadiakat vagy Domahídiakat. De pörlekedtek a nemzetség rokon családai egymás közt is eleget, habár közös kár vagy védelem esetében hamar összebékültek és összetartottak is. Másik oka a folytonos pörlekedésnek a pörújításra és pörhalasztásra való számtalan alkalom volt. A halasztásoknál nemcsak a felek akarata, hanem a király rendelete, az ország állapota, hadbaszállások, háborúk, stb. törvényesen húzták-vonták az ügyet. És igénybe vettek pöreik folyamán lehetőleg minden forumot, világi és egyházi törvényszéket, királyt, nádort, országbírót és fogott bírákat vagy békéltetőket. Néha a hatalmaskodóra, mint p. o. egyik erőszakoskodó Czudarra, némi megnyugvással látjuk kimondva a fej- és jószágvesztést, azon reményben, hogy egy időre legalább elhallgatnak ; hiába, a kimondott ítéletnek foganatja nem lett, a vesztes kegyelmet kapott vagy néhány bírság-márkával megváltotta magát, és a következő évben újra kezdte a pÖrlekedést. De mind a harezokban hol verőket hullaták, mind a pÖrlekedések között, ha a Károlyiaknak első két századbeli történetén végig tekintünk, a család érdekeit és jövendőjét mindig okos figyelembe véve, birtokaikat nemcsak megőrizve hanem folyton gyarapodva is látjuk.