Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)
1320-ban mingyárt egy családi viszályt látunk. Zonga Péter a Vetésiek őse, a Károlyiak ősétől Andrástól, Csornaköz egy harmad részét hatalmasul elfoglalta. Ezért Lampert országbíró Pétert jószágvesztésben marasztalja, az elfoglalt birtokot pedig Andrásnak ítéli vissza. Kevés idő múlva a pörös felek ismét mint jó atyafiak szerepelnek, de már fiaik ugyanezen birtokrészen ismét pörben állanak, s ez alkalommal az András fiait ítéli az országbíró békebírságra. 1346-ban András négy fia: Károlyi Simon, Mihály, Miklós és Merhárd, Lajos királytól vérÖk hullásával és nagy sebeikkel különböző helyeken szerzett harczi érdemeikért ] ) Károlyban minden szombat napon tartandó hetivásárra nyernek adományt. Mind a négy testvér részt vett tehát a Róbert Károly uralkodása végén és a Lajos uralkodása elején folyt háborúkban. 1349-ben Miklós, kinek utódai nem maradtak, a csomaközi és károlyi lelkészek előtt végrendeletet tesz, mely szerint nejének Katalinnak hozománya fejében ménesét, paripáit, igavonóit, szolgáit, szolgálóit és minden házi készletét hagyja, ezek közt egy ezüst kupát. A következő évben az özvegy lemondott hozományáról férje testvérei javára, holta napjáig csupán özvegyi tartást kötvén ki magának. 1352-ben a Kaplyon nembeli rokonok a váradi káptalan előtt jelennek meg, és minthogy közöttük Derekas- vagy Nagy Simon, a Bagosiak őse, az 1329-iki osztozáskor kis gyermek létére rövidséget szenvedett, az osztályt Simon javára testvéri szeretetből Önként kiigazítják. Derekas Simon ügyes és vállalkozó férfivá nőtte ki magát. 1353-ban rokonával Miklóssal együtt Erdélyben Torda megyében találjuk, a hol Miklós vajda előtt egy Mihály nevü úrral oly szerződésre lépnek, hogy ennek elzüllött ősi birtokait visszaszerezni segítenek, de azon feltétel alatt, hogy a visszaszerzendő birtokok két harmad része Simont és Miklóst illesse. Eőri István I. Károly idejében királyi jegyző, ugyanaz kitől a Kaplyonoknak Vezend birtokot kellett megoltalmazniuk, Apáti birtokot kapta királyi adományba. Fia Mihály és unokája István-deák szintén udvari szolgálatban voltak. ') . . . cura effusione suorum sangvinum et grandium vulnerum supportacione . . . K. Okit. I. k. 167. 1.