Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)
xxrv nem minden birtokot felemlítő Váradi Regestromban, sem az azon vidékről szóló elég nagy számú oklevelekben 1335-ig elő nem fordul. Csak ezen negatív bizonyítékra támaszkodva is azt kell valószínűnek tartanunk, hogy Károly alapítása, vagy legalább lakott birtokká, mezővárossá tétele Simonnak műve, a ki annak nevét egyszersmind családjának nevéül is választá. l ) A K a r u 1 mint tulajdonnév legelsőben T 239-ben Pozsony megyében fordul elő ; ott élt „comes Nicolaus filius Karul." 2 ) Kétségkívül akaróiy, karuly vagy karvaly madárnév,mely az újabb tudományos kutatások szerint egy a t u r u 1-lal, épen úgy mint a sólyom, mintegy önkint ajánlkozik harczokban forgó férfiak nevéül és jelvényül zászlaikra. Midőn Károlyi Simon központi birtokának és családjának nevét a károlyról vette, meglehet, hogy a Kaplyon nemnek régi hagyományai lebegtek szeme előtt, talán nemzetségének egy másik birtokára gondolt, melynek neve, mint a föntebb említett 123i-iki oklevél mutatja, Zokolmezeje volt; z o k o 1 vagy szakoly szlávúl szintén ölyvet, sólymot jelentvén ; sőt „ Ckristofonis Rera de genere Cuplon u ősének neve, mely Rérában a régi ráró madárnévnekhangpárhuzamos mása lappanghat, szintén csak erősíthette szándékában. A karolyt mint a család nevét választá egyszersmind vagy ő, vagy valamelyik utóda a család czímeréűl is, mert a család legrégibb pecsétéi karolyt ábrázolnak, mely felemelt jobb lábában szívet tart és néz, czélozva valószínűleg azon régi és általánosan elterjedt közhiedelemre, hogy a karoly az általa megölt madarak szívét meg nem eszi.*) A Kaplyon nemből kivált rokon családokra, köztük a ') Fordul elő okleveleinkben ugyancsak az 1335-ik évről Szatmár megyében „in provincia Nyir u egy másik Nagy-Károly (Nogkorwl) is, mely a Gútkeled nemzetség ősi birtoka volt, s a melyet a Gútkeledek Szebeni Lászlónak némely Bihar megyei birtokaiért elcseréltek. Anjoukori Okmt. III. k. 130. és 280. 1. Hogy a Gútkeledek vagy a Szebeniek a mostani Nagy-Károlyban bírtak volna, annak semmi nyoma sincs; meglehet, hogy ezen másik Nog-Korul nevét azon K a r u 1 o s vagy Karuly puszta őrzi, mely most Csomaköz határában fekszik, s a mely csak később lett a Károlyiak birtoka. ') Fejér C. D. Tom. IV. vol. I. 149.1. 3 ) Apáczai Cs. János, Magyar Encyclopaedia, 1654. 213. 1. mondja, hogy „a karoly a tőle elfogott madaraknak szíveket soha meg nem eszi. u Sajnos, hogy ilyen régi pecsétet a cs. levéltárában a XIV. és XV-ik századból nem találtam.
