Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)
név állandó családnevet képez több nemzedéken keresztül. 1 ) De ezenkívül is okleveleinkből egész hosszú sorát lehetne a XIII. és XlV-ik századból az Ördög melléknévvel ellátott egyéneknek összeállítani. '-) Hogy mi szolgált ezen népies naiv, az illetők által épen úgy elfogadott mint a törvény által elismert ragadvány-névnek alapúi mindezen esetekben, bajos volna megfejteni; meglehet, még élt a nép tudatában e névnek keresztyén vallásos jelentése mellett valamely ősi mythologiai jelentése; s a szó etymologiája csakugyan azt mutatja, hogy sem nem a szlávságból, sem nem a keresztyén göröglatin egyházi nyelvből van átvéve, hanem ősi magyar szó. Fordul elő egyébiránt régi okleveleinkben mint ragadványnév nemcsak az Ördög, hanem az Isten is. 3 ) A Kaplyon nemből származó mind a négy rokon család azonban birtokaitól vette családnevét, bár eleintén nem következetesen használva azt. P. o. a XlV-ik század második felében, midőn ma.r a K. a r o1 y i név használatban volt, a családnak két tagja magát néha nem Károlyról, hanem Olcsváról és Vadáról — bizonyára főbirtokáról vagy lakóhelyéről — nevezte. Ördög Andrásnak fia Simon már határozottan Károlyinak (de Karul) írta magát. A Karol helységnév 1335-ben fordul elő codexünkben először, sőt először ez alkalommal történeti emlékeinkben is; csupán 1316-ban fordul elő egy „villa Karol", és benne „filii comitis Chaba de Karol"; de hogy ez hol feküdt, ki nem vehető; 4 ) 1318-ban pedig Zemplén megyében az Omodék birtokai közt van még egy Karul nevü falu, de a mely a Szatmár megyeivel semmi összefüggésben sincs. 5 ) A mostani Károlynak neve sem a Károly vidékén majd') V. ö. Nagy Iván M, Orsz. Csal. X. k. 859. 1. : ) Néhányat ide iktatok : Paulns dictus Urdug, Bihar ni. 1335. Anj. Okmt. III. k. 130. 1., Steph. d. Urdung, Verőcze m. 1397. Fejér id. m. Tom. X. vol. 2. 557, 1., Johannes dictus Urdeg de Bws, kinek fia szintén viselte az Ördög nevet, 1400. H. O. I. k. 187. és 204. sz. a., Steph. dictus Wrdugh de Nemeg, H. O. III. 261, 1., Paulns filius Urdug, a XIH-ik században, H. O. VIII. k. 314. I. Lad. dictus Wrdengh de Terestene, Gömör m. 1372. H. Okit. 299. 1. Steph. dictus Urdug de Kyswossyan, Nógrád m. 1344. H. Okit. 245. 1., stb. '•>) Johannes Isten dictus de Agria, H. Okit. 331. 1. 4 ) Anjoukori Okmt. I. k. 389. 1. 5 ) Anjoukori Okmt. I. k. 461.1.