Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)
XVIII tek. Jóval közelebb, és osztályos atyafiságban állott a Károlyiak őséhez azon Kaplyon nembeli György, kinek fia Illyés Szatmár megyei Vada nevü birtokát az András fiának Simonnak 1288-ban huszonöt márkáért eladta. ] ) Ezen ág azonban úgy látszik, pusztulásnak indult, legalább pár évvel később ismét másik birtokát, a béreit idegenítette el, melynek elővételi jogát Simon comes fiai maguknak a váradi káptalan előtt biztosították 1291-ben. Nem tudjuk közelebbről meghatározni, mily összeköttetésben voltak az említett Kaplyonokkal azon Kaplyon nembeli Rubin és leánya Annis asszony, Babunai Miklós özvegye, kiket Fejér 1267-ről említ. ' 2 ) Valamint azt sem, melyik Kaplyon comes özvegye volt az, a ki 1284-ben a váradi káptalan előtt, fogságban neki jutott német szolgálóját annak leányával együtt szabaddá tette, oly feltétel alatt, hogy haláláig neki szolgáljanak, de azután fiútestvérei őket többé a régi szolgai állapotba vissza ne kívánhassák. 3 ) Itt említem fel a Kaplyon nemből származott Imbregi családnak Zemplén megyébe való átköltözését is; 1310-ben ugyanis Imbregi András mester a Dénes fia, Szatmár megyei Kül-Varsány BslVarsány és Emechteleke nevü birtokait Gútkeledi István és Víd mestereknek három Zemplén megyében fekvő birtokáért, Gerepse- Géres- és Őrösért, cserébe adta. Azon oklevélből, mely ezen cserét magában foglalja, az is valószínűnek látszik, hogy a csekei nemesek is a Kaplyon nemhez tartoztak. 4 ) A Károlyi levéltárban levő, Imbregiekre vonatkozó oklevelekből kitűnik, hogy e család tagjai csakugyan állandóan Zemplén megyében maradtak. A család 1436 előtt halt ki; utolsó sarja Sebestyén volt, kinek magvaszakadtával Nagy-Géres nevü Zemplén megyei birtokát Zsigmond király 1436-ban Péter és János nevü híveinek -— strenuis militibus — adományozza. 5 ) A genusoknak központját, Összekötő kapcsát rendesen >) Károlyi Okit. I. k. 18. 1. <) Fejér Cod. Dipl. Tom. IV. vol. III. 428. 1. 3 ) Hazai Okmt. VI. k. 301. 1. J ) Az oklevél eredetije, Pulszky Ferencz ajándéka, a Nemz. Múzeum kézirattárában, 1399. év alatt őriztetik. 5 ) Szirmay Not. Com. Zempl. pag. 291., és utána Fejér, C. D. Tom. X. vol. 7. 787. 1.