Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)
valamely monostor képezte, mely egyszersmind sokszor a genusnak nevét is viselé. Ilyen volt p. o. a Dunántúl a „monasterium de Jaak iuxta Rabam u 1249-ben. 1 ) Ilyen volt Kaplyonmonostora is. Az ilyen monostor kegyuraságához a genus minden tagja igényt tartott, és ezen kegyuraság bizonyosan nem csak kötelességeket rótt reájok, hanem nemzetségi jogokban, és egy-egy ág kihaltával birtoki előnyökben is részesítette őket. Mert úgy látszik, hogy az Összetartó genus valamely tagjának magvaszakadtakor a genus többi tagjainak a birtokokon osztozkodási joguk, vagy legalább azok megszerezhetésére tetemes előnyeik voltak még akkor is, midőn már a genus-rendszer hanyatlóban volt. így osztoztak meg egyszerűen a magvaszakadt Vadai András birtokain a Károlyiak, Bagosiak, Vetésiek és Csomaköziek, mint a Kaplyon nemzetség tagjai 1396-ban. Fenn is tartották a genus tagjai a közös monostort, bizonyára nem csak vallásos buzgóságból, hanem érdekből is, a míg lehetett. így p. o. 1291-ben az egész hatalmas SzenteMágocs nem „nobües viri de tota generatione Scentemaguch" élükön Mihály nádorral és Tamás boszniai püspökkel, az esztergomi szűz Máriáról nevezett cistercita monostor kegyurasági jogait, a melyek a nemzetségre közösen és eredettől fogva tartoztak, iparkodnak törvény útján visszaszerezni. -) A genus patronatusára példa az egyedi monostor története is, melyet a Gútkeledek bírtak Biharban ; példa egyszersmind arra is, hogy az ilyen kegyuraság nem volt anyagi érdekekre való tekintet nélkül, és mennél hatalmasabbak voltak az egyes genus-tagok, annál hamarább átcsapott az ilyen kegyuraság a monostori birtokok elrablásába is; mert nem tisztán buzgósági versenyből történt az, hogy a Gútkeledek először felosztották maguk közt a patronatusi jogot, későbben pedig sehogy sem tudtak azon megegyezni, és nem egyedül ingerültségből történt 1275 körül az egyedi monostornak a genus egyik tagja által való leromboltatása. 3 ) ') Árp. Új Okmt. VII. k. 303. 1. *) Jura patronatus monastery ecclesie sancte Marié de Strigonio cisterciensis ordinis, quod ad ipsam generacionem communiter et originaliter asserunt pertinere. H. Okmt. VI. k. 375. 1. a ) V. ö. Bunyitay Vincze, Az egyedi apátság története, 46. és köv. 11.
