M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

mérésekor? Minden tenyőfalusi igénylő megkapta, az öt kat. hold alapjárandóságon felül a háztartásban élő minden gyermek után a további egy-egy kat. holdat. Még olyan is van, aki a felesége nővérének két törvénytelen gyermekére* kapott két kat. hold földet, olyan is van, aki özvegyasszony létére földet kapott, bár nagykorú gyermekei külön is kaptak, és régebbi kisbirtoka az idén is műveletlenül állott, csak minket, volt gazdasági alkalmazottakat elégítettek ki egyformán öt-öt kat. hold földdel, bármekkora is a családunk. Ha a tekintetes vármegyei tanács ezt helyben hagyja, akkor mi a földreformmal csak rosszul járunk: nyilvánvaló, hogy egy gazdasági cseléd járandóságát öt kat. hold föld, több év átlagában, nem termi meg tisztán (beleértve a földjárandóságot és a jószágtartást is), de olyan is van köztünk, aki harmadmagával szolgált, ilyeneknél az öt kat. hold a legjobb esetben is csak töredékét teszi annak, mint amit cselédjárandóságként kapott. A földreform intézőinek bizonyára nem ez volt az akarata! Elhisszük, hogy nincs elegendő föld minden igény kielégítésére, de nem hisszük, hogy éppen a volt gazdasági cselédeken kell megtakarítani a másoknak bőkezűen osztott földet."

27 A Győr megyei Győrszentmárton uradalom gazdasági cselédei hasonló panaszt tettek; kevés és termékétlen földterületet kaptak. Illetve először jó föld jutott nekik, de azt visszaperelte tőlük volt tulajdonosa, s akkor őket már csak a határ legrosszabb földjéből elégítették ki, de abból sem adtak eleget.

28 Az ugyancsak Győr megyei Táp község gazdasági cselédei azt panaszolták, hogy a községi földosztó bizottság nekik, teljesen indokolatlanul, a majortól távolabb fekvő, rosszabb minőségű földet osztott ki, míg a falubelieknek a határ jobb földjeit adta. A megyei tanács helyt is adott a gazdasági cselédek panaszának, és elrendelte a kiosztás módosítását.

29 A Tolna megyei Ozsák-puszta volt gazdasági cselédei a szekszárdi nincstelenekkel, Nagydorog uradalmi cselédei a paksi földigénylőkkel álltak vitában - és ki tudja, meddig lehetne még folytatni a sort - azért, mert úgy tapasztalták, hátrányosabb helyzetbe kerültek a faluban lakó nincstelenekkel szemben.

30 A gazdasági cselédek valóban nemegyszer részesültek kedvezőtlenebb elbírálásban mint a falubeliek, akiknek megpróbáltak - a lehetőségen belül kedvezni a községi földigénylő bizottságok. Ez a kedvezés azonban nem öltött olyan mértéket, mint amilyent a pusztatenyőiek hoztak fel példának. A falubelieknek szóló „kedvezés" - kevés elhanyagolható kivételtől eltekintve semmiképpen sem torkollott a teljesen érdemtelen juttatások rendszerébe. A gazdasági cselédek jogos vagy vélt sérelmét sem elsősorban az ügyintéző szegényparasztok esetleges emberi gyengesége okozta, hanem egyszerűen az, hogy kevés voít a föld. 27 ÁL Szolnok. Földhivatali iratok. Törökszentmiklós kfb. 28 ÁL Győr. Földhivatali iratok. Győrszentmárton. 964/945. kfb. 29 ÁL Győr. Földhivatali iratok. Táp. 1245/945. kfb. 30 ÁL Szekszárd. Tolna m. Földhivatali iratok. Szekszárd. 762/945.; Paks. 188/945.