M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

is igazságosak és kozmegnyugvást okozók voltak, éppen az egyenlő elbírálás miatt. A megyei tanácsnak a túljuttatások lefaragásával kapcsolatban nincsenek aggályai, hogy ezek miatt bárkit sérelem érhet vagy pedig emiatt a földreform szinte újból kezdődik. A megyei tanács határozata ugyanis nyolc napon át a községben közszemlére van téve, és az ellen mindenki, aki azt magára sérelmesnek tartja, jogorvoslattal fordulhat az Országos Tanácshoz. Ha túljuttatás miatt történik a jogorvoslat, vagy amint jogszabályellenes juttatásnál a teljes törlés miatt a megyei tanács a fellebbezett parcellákat nem juttatja tovább, a jogorvoslat eldőltéig meghagyja eredeti juttatott birtokában, s addig az államkincstár nevére telekkönyvezteti. Ezáltal eléri, hogy a megyei tanács határozata ellen beadott jogorvoslatok elintézése nem gátolja a telekkönyvezési, ha a panasz jogos, könnyen orvosolható, s végül, hogy a túljuttatások lefaragása által területek szabadulnak fel a jogos igények kielégítésére, jogos panaszok orvoslására vagy esetleg a földhiány miatt meg nem oldható közérdekű cél megvalósítására. Az alapjuttatás mértékét a rendeletnek megfelelően a megyei tanács sohasem állapította meg három holdon alul. Így a már kiosztott ingatlanok elaprózódása legfeljebb olyan mértékig fordulhat elő, ameddig a rendelet is megengedi. Ismételten hangsúlyozni kívánja a tanács, hogy az alapjuttatás mértékét is az egy Békés kivételével általában abban a mértékben állapította meg, ahogyan a földigénylő bizottság juttatása általában történt. A megyei tanács a végrehajtásnál nem is gondolt a földigénylő bizottság által már birtokba helyezett jogos juttatott kimozdítására és a földek újraosztására. Gyakorlatilag a megyei tanács úgy tervezi a végrehajtást, hogy akinél túljuttatás fordult elő, ennek megfelelő nagyságú területet a juttatott ingatlan egyik, mondjuk keleti mesgyéjével párhuzamosan levágja. Ha a szomszédos juttatottnál is fordult elő ilyen túljuttatás, az ennek megfelelő részt a nyugati mesgyével párhuzamosan vágja le, hogy a két darab egymás mellé kerüljön, így lesz elérhető, hogy a továbbjuttatás céljaira nagyobb darab földek - szélső esetben ez a tovább juttatandó terület egy hold lesz - álljon rendelkezésre. Ezeknek a levágott földeknek továbbjuttatásánál letagadhatatlanul előfordulhat, hogy az új juttatott földjét ugyanabban a dűlőben, egymáshoz közel ugyan, de mégis két-három darabban kapja meg. Ez azonban még mindig sokkal kedvezőbb helyzet, mint semmit sem adni. Ha ugyanis igen sok jogosult földigénylő marad ki a földosztásból, ez ugyanolyan ellenérzést, gyűlölködést keltene a szegény paraszti tömegekben, mint annak idején a vitézi telkek keltettek - mint Veres Péter is megállapítja egyik munkájában. Az a tény, hogy az újonnan behelyezendő jogos földigénylők egy része két, esetleg három darabban kapja meg ingatlanát, gazdaságilag letagadhatatlanul hátrányos. Ha azonban meggondoljuk, hogy a már birtokban levő juttatottaknak egy igen jelentős százaléka törpebirtokos, akinek birtoka ma a juttatás után két, esetleg több darabban van, mégpedig egymástól rendszerint igen távol, esetleg a határ különböző részében, a túljuttatások lefaragása és több.