M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

sulatlan csúszott be a juttatottak közé. A földigénylő bizottsági tagok néha nem tudtak felülemelkedni saját, valamint rokonsági és baráti körük anyagi érdekein, a sógoroknak, barátoknak, esetleg saját maguknak, egyes esetekben bővebben juttattak. Mindezek a hibák az idő teltével mindjobban előtérbe kerültek. Az igen sok esetben saját hibájukból kielégítetlenül maradt tömegek, a hazatérő hadifoglyok stb. mind erőteljesebben követelték földhöz juttatásukat. A támadások elől a földigénylő bizottság nem tudott kitérni, s így Újkígyóson, Orosházán, Békésen pl. az egész határt újraosztották, anélkül, hogy erre őket bármelyik felettes szerv felszólította volna. A megyei tanács mindezeknek tudatában a földigénylő bizottság által beterjesztett juttatási jegyzékek felülvizsgálatánál iparkodott a gyors végrehajtás hibáit, éppen a jogos földigénylők érdekében, orvosolni. A rendelkezésre álló birtokpolitikai adatok, valamint a földigénylő bizottság által, annak idején végrehajtott kiosztás adatainak figyelembevételével megállapította a vizsgálata tárgyává tett községben az alapjuttatás mértékét, valamint a gyermekek száma szerinti emelkedés nagyságát. Ennél az eljárásnál az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak a Gsorvás községi juttatások tárgyában hozott 29 707/945. III. számú és a pusztaszőlősi juttatások tárgyában hozott 2471/1945. III. számú rendelkezéseire támaszkodhatott, melyek lényegükben ilyen eljárást tartalmaznak. Felülvizsgálatánál elsősorban a jogszabálysértő juttatások megállapítására, másodsorban pedig a túljuttatások megszüntetésére szorítkozott. A túljuttatásokat azonban, hacsak azok nem voltak egy holdon aluliak, vagy pedig nem indokolta azokat a földnek rosszabb minősége, vagy a juttatottnak különös érdemei (internált, kiváló gazda stb.) minden egyes esetben törölte. Megfigyelése ugyanis az volt, hogy az elégedettség annál nagyobb, minél egyenlőbb az elbírálás. A megyei tanácshoz beérkezett panaszokból is megállapítást nyert, hogy azokban a községekben a legtöbb a panasz, legnagyobb az elégedetlenség, ahol a földigénylő bizottság nem mért egyenlő mértékkel. Ahol a földigénylő bizottság a szükséghez mérten állapította meg az alapjuttatás mértékét, s a kielégítést a jogosultsági sorrendben, a juttatást pedig sorshúzás alapján végezte, nemigen van panasz még abban az esetben sem, ha ez az alapjuttatás három hold, a gyermekenkénti emelés pedig 1

I% hold volt. (Békéssámson.) Alaptermészete ugyanis az embereknek, hogy még a szegénység is jobban elviselhető, ha valamennyien s egyformán vagyunk szegények. A megyei tanács lényegében az ez ideig felülvizsgált községek esetében, az egy Békés községet kivéve, az alapjuttatás nagyságát abban a területben állapította meg, mint ahogy a juttatások nagyobb része történt. De ha megállapította, minden ettől eltérő juttatást túljuttatásnak minősített, és ha nem volt kellőleg indokolt, törölte. Ezeket a vizsgálatokat legtöbb esetben a földigénylő bizottság megbízottjainak jelenlétében és meghallgatásával végezte. A megyei tanács határozatai a földigénylő bizottság magánvéleménye szerint