M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

A II. számú tárgyaló tanács területi illetékessége alá Somogy vármegye négy járása (a marcali, csurgói, nagyatádi és barcsi járások), illetőleg a négy járás területén fekvő 116 község tartozik. A tanács illetékessége alá tartozó községek lakossága általában színmagyar, nagyobb számú német ajkú lakosság csak a következő községekben él: Barcson 13%, Szülőkön és Rinyabesenyőn 70%, Teklafalun 33%. E községek körül a Volksbund-tagok nagyobb száma miatt a 3820/1945. Me. sz. rendeletben szabályozott igazolási eljárást a Népgondozó Hivatal kiküldöttei Szulok és Rinyabesenyő községekben végeztek. 1 A megyei tanács az illetékessége alá tartozó összes községekben 1945 au­gusztus elejére az igénybevételi és juttatási javaslatokat letárgyalta és_ jóvá­hagyta. A felosztási tervezetek jóváhagyása általában a 33 000/1945. FM sz. rendelet 45. §-ában meghatározott három napon belül megtörtént. Az emlí­tett rendelethely 2. bekezdése azonban, mely szerint, ha a határozatról a fenti három napi határidő alatt községi földigénylő bizottság értesítést nem kap, a tervezet jóváhagyottnak tekintendő, a gyakorlatba nem ment át, mert a vasúti közlekedés nehézségei és a községeknek a megyeszékhelytől és a vasúttól való nagy távolsága eleve kizárttá tették, hogy a felosztási terv beérkezésétől számított három nap 'alatt a jóváhagyás a földigénylő bizottság­hoz visszaérkezzék, viszont a felosztási tervezet törvényellenes intézkedései csupán formai ok miatt végleges jogállapottá nem emelkedhetnek. Egyébként is az Országos Tanács a 6473/1945. számú rendeletében jóváhagyott, de túl­zott mérvű földjuttatások hivatalból való felülvizsgálatát rendelte cl. Miből és sok más rendelkezésből úgy látszik, hogy a föld birtokrendezési ügyekben alaki jogerő nincs. Tekintettel azonban arra, hogy az alaki jogerő hiánya bizonytalanság ébresztésére alkalmas, a megyei tanács csak a legritkább esetekben, csalárd megtévesztés vagy nyilvánvaló törvénysértés esetén módosította egyéni jogo­kat érintő saját határozatát. Egyéb esetekben, így különösen mérlegelésen nyugvó intézkedéseknél az ügy összes iratait véleményes javaslatával az Or­szágos Tanácshoz terjesztette fel a határozat megváltoztatása végett. Maga az a tény, hogy 1945 őszén a végleges földkiosztás már az idetartozó összes községben megtörtént, s országos viszonylatban jelentéktelennek tekint­hető területviták tekintetében a földhözjuttatottak ma már mindenütt az egyéni tulajdonukba adott birtokban dolgoznak, elsősorban a községi földigénylő bizott­ságok eredményes munkájának tulajdonítható. A községi földigénylő bizottság, a földreform végrehajtásának elsőfokú tiszta népi szervezete, szokatlan és nehéz munkát végzett eleinte a régi rendszer sut­togó propagandája, a gazdagabb - a földjuttatásból birtoknagyságuknál fogva kizárt - parasztság közönye, néhol ellenszenve, később a földhözjuttatottak mindenhol akadó elégedetlen tábora próbálta meg elgáncsolni működésüket. 1 A német nemzetiségű lakosságnak nemzethűségi szempontból való megvizsgálását a 3820/1945. Me. sz. rendelet 2. §-a értelmében nem a Népgondozó Hivatal kiküldöttei, hanem a járási hármas bizottságok végezték. A hármas bizottságok elnökeit a belügyminiszter nevezte ki, két tagját pedig a helyi demokratikus szervek jelölték ki. [MK, 1945. július 1.]

Next

/
Thumbnails
Contents