M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

először komolyabban az 1929-ben kezdődő nagy világgazdasági válság kezdte ki. A munkásságnak ezekben az években magasra csapó forradalmi lendülete magával ragadta a szegényparasztság egy részét is. 1930 tavaszán, mindenekelőtt a forradalmi múltú Tiszántúlon, a parasztság számos tüntetésen adott hangot elégedetlenségének. f A parasztság minden rétegét érintette a válság; a gazdagabbakat, a tehetősebbeket úgy, hogy nem tudták értékesíteni termeivényeiket, s pénzhez csak drága hitel útján jutottak. Gazdasági életük lassú vegetálássá vált. A kevésbé tehetősebbek, a középparasztok számára viszont az esetek nagyobb részében a nélkülözhetetlen kölcsönök felvétele egyenlő volt a teljes gazdasági pusztulással, gazdasági javaik elvesztésével. „Az alacsony búzaárak következtében előállott gazdasági krízis folytán, bármennyire leszállították is a gazdák igényeiket, hitelhez voltak kénytelenek fordulni, hogy a közterheket fizetni és legelemibb szükségleteiket kielégíteni tudják. Már a legkisebb hitelt igénybe vevő gazdát is feltartóztathatatlanul sodorták azonban az örvény felé a túlságosan megnövekedett kamatterhek . . . így jutottak és jutnak el gyors iramban gazdáink az ügyvédi, per- és végrehajtási költségekkel sokszorosan megszaporodott követeléseken keresztül a dobig és az árverési hiénák kezei közé."

8 A Csongrád megyei főispán e helyzetjelentéséhez nincs sok hozzáfűzni való. Ha a tehetős nagygazdákat gazdasági vegetációra, a kevésbé módos parasztokat ingóságaik elvesztésére kényszerítette a válság, akkor a nincstelen mezőgazdasági munkások számára, akiknek nem volt sem gazdasági kitartásuk, sem vesztegetni való javaik, a válság csak a nyomor újabb fokozatait jelenthette, amit természetesen óriási politikai feszültség kísért. A kormány az uralkodó osztályok számára biztonságos megoldás után kutatott. Elsőnek a kérdés nyílt felvetésének szabadságával kísérletezett. Beszélt és beszélni engedett, azt a hitet keltve, mintha szándékában állana a helyzet megjavítása. így történt, hogy 1930-ban és az azt követő években a baloldali haladó erők mellett - akik sohasem szűntek meg legális és illegális lehetőségeiket kihasználva hirdetni a változás szükségességét - a kormánytól, annak többé vagy kevésbé lojális ellenzékétől a szélsőjobboldali pártokig bezáróan mindenki a magyar falu, a parasztság problémáinak megoldásáról cikkezett, erre készített programtervezetet. A hivatalos politikai élet színterén szereplőket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elsőként a Szociáldemokrata Párt dolgozott ki 1930 őszén - először a párt történetében - átfogó agrárprogramot. Majd még ugyanez évben az ország különböző vidékein feltörő ellenzéki kisgazdamozgalmak összefogására megalakult új Kisgazdapárt - teljes nevén Független Kisgazda-, Földmunkásés Polgári Párt - ad ki az agrárkérdést is felölelő tervezetet. A Szociáldemokrata Párt programja polgári demokratikus agrárátalakulást 8 Horthy Miklós titkos iratai. Kossuth Könyvkiadó 1963. 96. old. 2 Földreform 1945 17