M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

követelt. Ez az agrártervezet mind a Szociáldemokrata Párt korábbi - a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot követelő elképzelésével mind más, ez időben működő legális ellenzéki pártok követeléseivel összemérve, kétségtelenül helyes célkitűzéseket, elveket tartalmazott. így a földkérdést illetően a program például arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden hitbizományi és egyházi birtok teljes egészében kártérítés nélkül, minden magántulajdonban levő egyéb nagybirtok 200 holdat meghaladó része pedig kártérítés ellenében kisajátítandó.

9 Az a tény azonban, hogy a Szociáldemokrata Párt a nagybirtokok eltüntetését, az új agrárstruktúra megteremtését csak egy felülről végrehajtott reform útján vélte megvalósíthatónak, s egyáltalán meg sem kísérelte, hogy a parasztság mozgósításával nyomást gyakoroljon a kormány politikájára, erősen csökkentette a programban hangoztatott elvek értékét. A Szociáldemokrata Párt, bár vezetői többségének más wAt az elképzelése, tömegeinek követelésére az agrártervezet megjelentetése után is napirenden tartotta a földkérdést. Az 1936. március 22-én tartott földmunkás küldöttközgyűlés célkitűzéseiben ezt meg is fogalmazták. „Első és legfontosabb követelésünk - hangzott - a földkérdés rendezése. Amíg mi földhöz nem jutunk, az ország nyomorúságos helyzetén nem tudnak segíteni... a földmunkáskérdés elsősorban földkérdés, ez pedig politikai kérdés;"

10 A Kisgazdapárt, annak ellenére, hogy a paraszttömegek elégedetlensége hívta újra életre, tagjává fogadott bárkit - minden szervezeti keret mellőzésével - a magyar társadalom szinte valamennyi rétegéből. Mivel tömegeinek nagyobb felét a birtokos parasztság, vezetőségét pedig majdnem teljes egészében úri középbirtokosok adták, természetszerű, hogy nem voltak radikális tervei a társadalom átalakítására nézve. Bethlent gyűlölték ebben a pártban, neki tulajdonították mindazt a rosszat, ami a rendszerből fakadt, őt igyekeztek megbuktatni, de Horthyval - bár szintén megvetették - már nem akarták ugyenezt tenni. Ez is azt mutatja, hogy gyökeres fordulatot nem akartak. A párt megalakulását jelző, a jövő feladatait felrajzoló békési program értékelésére találóbb megfogalmazást nem adhatunk Dobi Istvánénál. Annak az embernek a megfogalmazásánál, aki mint a paraszti nyomorúságból kiutat kereső szegényparaszt állt ott a párt bölcsőjénél, s aki rátermettsége, származása révén mint egyik vezető - ne legyen csupa „úr" a vezetőség - kísérte végig, alakította vagy legalábbis próbálta alakítani, parasztibbá tenni e párt tevékenységét. „A békési program - írja - a tőkés társadalmi és gazdasági rend, sőt a nagybirtokrendszer tudomásulvételéből indult ki. Homályos földreform-igényt hangoztat - évek múltán Matolcsy Mátyás ki fog dolgozni egy tervezetet, 500 holdas birtokmaximummal, mert családjának éppen 500 hold földje van . . .'- természetesen kártalanítással. Meg akarja rend9 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt agrárprogramja. Népszava, 1930. szeptember 12. 10 Szakács Kálmán: A szegényparasztság gazdasági helyzete és mozgalmai a gazdasági, válság után .. . Földmunkás mozgalmak. II. köt. 10. fej. 899. old.