Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

A munkafegyelem megszilárdítása terén az üzemi bizottságok felelősségét fokozta még az is, hogy több üzemben a munkások egy része alig vagy egyáltalán nem is hallgatott a gyárvezetésre. A műszaki vezetők számottevő része — múltbeli magatartása miatt — a munkásság szemében megbízhatatlannak tűnt. A munkásság és az értelmiség közötti ellentét sem simult el. A munkásság egy része a régi vezetőktől nem fogadta el az utasításokat, a fegyelmezést. Ilyen esetekben csupán az üzemi bizottság erélyes fellépése hatott, ő volt a vállalatoknál, bányáknál az egyetlen fegyelmező erő. Az üzem vezetői és a művezetők a hanyag és a fegyelmezetlen dolgozókat általában nem merték meginteni, mert féltek, hogy fellépésüket jobboldali, reakciós váddal illetik.

189 A félelemnek sokszor volt objektív alapja. Az üzemi bizottságok jelentős része nem adott hitelt demagóg követeléseknek, és az üb-k teljes súlyukkal, tekintélyükkel kiálltak a munkafegyelmet és termelést követelő műszakiak mellett.

190 A Friedrich Siemens Rt.-nél „a munkafegyelem megszilárdítása érdekében 1946. április 10-én az igazgató, az üzemvezető főmérnök, az üzemi bizottság és a két politikai párt vezetőségének három tagja együttes ülésen tárgyalta meg az idevonatkozó kérdéseket".

191 A Magyar Vagon- és Gépgyár győri vállalatánál főművezetői állást szerveztek, melyet „ ... főként a munka hanyatlása tett szükségessé, ezen szerv beállításával remélhető volt, hogy a beosztott művezetőknek egykézben tartása a munkaütemben feltétlen javulást von maga után".iö2 Az üzemi bizottságok határozottan felléptek a vadsztrájkok, a munkabeszüntetések ellen, szigorúan kivizsgálták az ilyen megmozdulások okait, és a felelőtlen, demagóg, sok esetben ellenséges beállítottságú kezdeményezőket és hangulatkeltőket felelősségre vonták, szigorúan megbüntették. A hozzájuk csatlakozó tömegek magatartását elítélték.

m Az üzemi bizottságok szerepét a munkafegyelem megteremtéséért vívott küzdelemben a tőke is felismerte, és széles körben támaszkodott is rá. (120. sz.) A tőke kereste az együttműködést, mert ebben a kérdésben objektív érdekei egybeestek az üzemi bizottságéval, hiszen az üb-k az infláció idején is a termelés fokozására szólították a munkásokat, megmagyarázva ennek a gazdasági és politikai jelentőségét. (123. sz.) les rjAV irattára, üb. ir. 1944—1948. m OL Danuvia ir. 1. cs., DAV irattára, üb. ir. 1944—1948. 191 OL Friedrich Siemens ir. sz. n. 193 Győr AL M Vagon. ir. 39. cs. Versenyiroda jkv, 193 SZOT L Bányászszaksz. 1946. 8. d. .