Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Ugyanakkor a munkásság helyzetén is javítani kellett, hiszen az már 1945 utolsó hónapjában katasztrofális volt. „A minimálisnál is alacsonyabb keresetükből igyekeztek magukat és családjukat az éhenhalástól, egyik napról a másik napra, átmenteni" — állapítják meg a Gránit üzemi bizottságának tagjai, az igazgatósághoz küldött levelükben.

194 Ugyanakkor 1945. december 28-án a GYOSZ ügyvezető igazgatói ülésén Fellner Pál kérte a tőkéseket, hogy tartózkodjanak ígéretektől a bérek és egyéb kedvezmények tekintetében. „Ne vegyék a vállalatok a munkavállalók részéről elhangzott sürgetéseket stb. se komolyan, illetőleg ezeknek ne üljenek fel, mert gyakran csak politikum van a háttérben."

195 A GF és a Szakszervezeti Tanács a kalóriarendszer bevezetésével kívánta enyhíteni a munkások katasztrofális helyzetét. A kalóriarendszer, a bérfizetés alapvető formája, 1946. február L-én lépett életbe.

196 A Szakszervezeti Tanács statisztikai osztályának jelentése 1946. február 5-én megállapította: „Azzal, hogy az élelmezési költségeket részben vagy egészben természetben, illetve teljes áron való megváltással kell fizetni, jelentős mennyiségben változott a reálbérek értéke... Amíg a 15%-os pótlék (fizetési pótlék — A szerzők) az elmúlt hetekben csupán 18,4%-ra tudta felemelni a bérek reálértékét, addig az élelmezési ellátással (akár természetben, akár megváltással) majdnem 60%-ra emelte fel. Ha az élelmezési részt figyelmen kívül hagyjuk, akkor a munkabérek a többi költségeknek alig több mint 19%-át fedeznék ... A munkabér alakulása igen jelentős mértékben változott. Addig, amíg (a munkás) készpénzben kereken 2400 P-s órabérért dolgozik, azzal, hogy a természetbeni ellátást kapja (csak önálló személyt számítva, nem családot), órabére kereken 11 400 P-re növekedett."

197 A munkások ellátottságában a főváros, a vidék és az ország különböző területei között továbbra is nagy aránytalanság mutatkozott. Néhány üzemben a kalóriarendszer bevezetése rontotta az ellátást, mert szigorúan korlátozta a kiosztható mennyiséget, még akkor is, ha csere útján az üzem több élelmiszercikkhez juthatott volna. Mindezek ellenére, a kalóriabérrendszer bevezetése általában javított a munkásság helyzetén, mert a burzsoáziát, még az infláció legnehezebb napjaiban is, arra kötelezte, hogy termelt árujának egy részéért a dolgozók számára élelmiszert vásároljon. A kalóriabérrendszer bevezetése hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók az infláció nehéz hónapjaiban helyt tudjanak állni a termelés frontján. m OL „Gránit" gyár. üb. ir. sz. n. 185 OL Feltén n. köt. 15. d. 186 A kalória alsó határát a fizikai munkásoknál átlag heti 17 500 kalóriában, a családtagok heti járandóságát 6062 kalóriában jelölték meg. Később az átlagos kalóriaminimumot 14 000-re szállították le. 197 pi Arcb

, 2/16—94.