Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Az MKP az üzemi bizottságok újraválasztásától, többségi pozíció­jának további megtartásával, a szociáldemokrata pártállású üzemi bi­zottsági tagok számának növelését, az együttműködés megerősödé­sét, a két párt tagjai közt a pozíciók biztosítása miatt időnként fel-fellobbanó viszálykodások megszűnését remélte. Az üzemi bizottságok választásának előkészítését — a pártok ha­tározott állásfoglalásának és célkitűzésének megfelelően — a meg­egyezés szelleme hatotta át. Ezt biztosították a közösen megfogal­mazott felhívások, utasítások, útmutatások és a két párt álláspont­jának előzetes elvi tisztázása. A választások, az előzetes megállapo­dás alapján, az üzemi bizottságok megtisztításának, a munkásegység megszilárdításának jegyében indultak el. 1946. január 12-én jelent meg a két munkáspárt és a Szakszerve­zeti Tanács közös felhívása, hogy az üzemi bizottságok választását „mindenütt a legnagyobb egyetértésben, a munkásegység szellemé­ben készítsék elő". (114/a. sz.) 155 A választások szabályos lefolyásá­nak ellenőrzésére a két párt 3—3 képviselőjéből létrehozott ún. Ha­tos Bizottság, január 15-i alakuló ülésén, megállapodott abban, hogy „a paritás elvét fogja érvényre juttatni. A paritás elve alól kivételt fognak képezni azok az üzemek, ahol egyik vagy másik párt részé­ről többség tapasztalható." A bizottság ügyelt arra, hogy az üzemi bizottságban az egyik vagy másik párt többsége „egy, kettő, de leg­feljebb három szótöbbségnél több semmilyen körülmények között" ne legyen. (114/b. sz.) Megállapodtak abban is, hogy a választásokat a szakszervezeti kiküldöttek a munkáspártok üzemi szervezeteinek vezetőivel, továbbá a bizalmi testület tagjaival való megbeszélés alapján készítik elő. A választásokat február l-e és 28-a között kel­lett lebonyolítani. (114/c. sz.) A Hatos Bizottság a fenti határozatról 1946. január 26-án körle­velet adott ki, melyben tájékoztatta a szakszervezetek üzemi bizott­sági és megyei titkárait a választások előkészítéséről és levezetésé­ről. Az intenciók az 55 000-es rendelethez képest több új momentumot tartalmaztak. Elsőnek kell említenünk a paritás elvének kimondását az üzemi bizottságok megalakításánál, a vezető funkciók betöltésé­nél, az igazgatósági üléseken résztvevő személyek kijelölésénél. Ujabb kikötéssel szaporították a megválaszthatóság kizáró okait. Az üzemi bizottság tagja nem lehetett az, aki előző megbízatásának erélytele­nül vagy hanyagul tett eleget, vagy évközben, elfogadható indok nélkül, megbízatásáról lemondott vagy tisztségétől mandátumának lejárta előtt a szakszervezet megfosztotta. Míg az 55 000-es rendelet 155 Népszava, 1946. január 12.

Next

/
Thumbnails
Contents