Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

VII Az üzemi bizottságok részvétele a hároméves terv megvalósításában és az üzemek államosításában (1947. augusztus—1948. március)

kerüljön. Utána rátér a robbanóanyag-fogyasztásra. Megemlíti, hogy a februári robbanóanyag-fogyasztás fölötte van a januárinak, és megadja, hogy a robbanóanyag-fogyasztást márciusra minden körülmények között 1,40 kg/vagon-ra kell leszorítani.

240 Véleménye szerint itt is a fejtésekben kell a javulást keresni, és felteszi a kérdést, hogy esetleges réselőgép beállításával lehetne-e e téren eredményt elérni? Ezekután áttér a termelésre, és megállapítja, hogy március első hetének termelése kielégítő, de ismételten hangsúlyozza, hogy az anyagfogyasztás terén a legnagyobb takarékosságra kell törekedni. Megállapítja, hogy a márciusi hátralevő időben 1640 csille naponkénti termelést kell elérni, továbbá azt is, hogy a 115 vagonos termelést nemcsak a versenyben, de a verseny után is tartani kell. Felszólítja Ebergényi főmérnököt, hogy mint a Jolán^akna üzemvezetője számoljon be mind a termelés, mind az anyagfogyasztás kérdéseiről. Ebergényi [Lajos] főmérnök a februári teljesítményesést a verseny következtében keletkezett csalódásnak tudja be elsősorban. Megállapítja továbbá, hogy március első hetének termelése üzemében az előirányzatot kielégítette. Fafogyasztás és robbanóanyag-fogyasztás terén ellenben valamivel túllépték az előirányzatot. Ezek után feleletet ad arra a kérdésre, hogy réselőgépet tud-e alkalmazni üzemében, és megállapítja, hogy réselőgépet az l-es telepben nem vihet be, mert az nagyon kockázatos lenne. A továbbiakban előadja, hogy március hátralevő idejében 50—51 vagon naponkénti termelésre lehet számítani úgy, hogy a 3 éves terv előirányzatát mindenképpen ki tudják adni. Megjegyzi azt is, hogy március második hetében az üzemmenetben zavarok álltak be, de Padragról kapott -szivattyúval segíteni tudtak. A csúszdareduktorral is baj volt, aminek következtében a' fejtés törésbe jött. A messzebbi időkre tekintve előadja, hogy a nyári időkben a szabadságolásokra való tekintettel a termelésben csökkenés várható, de a déli fejtőmezőben olyan helyzetbe tudnak jutni, hogy onnan komoly termelést adhatnak ki. . Közbevetőleg Király [Gyula] bányamester kéri Pataki főmérnököt, hogy a lehetőség szerint minél hamarább egy vitlát kaphasson. Pataki Tihanyi föaknászt szólítja fel, hogy hasson oda, hogy minél előbb egy vitla 'felszabadulhasson, amit így az Armin-aknának átadhatnak. Ugyancsak felszólítja Gerey főmérnököt is, hogy készíttessen egy kimutatást az üzemeiben levő vitlákról és szivattyúkról. Gerey azt válaszolja, hogy ez már meg is van, és egyben megemlíti, hogy a múlt héten lezajlott várpalotai értekezlet alkalmával a várpalotai üzemben 4 db vitlát látott üzemen kívül. Erre Pataki felszólítja Gereyt, hogy Várpalotáról levélben 2 db vitlát kérjen.