Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Áz üzemi bizottságok mindennapi munkajufobain továbbra ís korábban megszerzett jogaik és régi módszereik szerint jártak el. A hatásköri túllépések gyakoriak voltak. (62., 64. sz.) Míg az üzemi bizottságok egy része túllépte a rendeletben előírt jogkörét, addig a másik része nem élt jogaival, és nem valósította meg a tőkés termelés munkásellenőrzését. Az üzemi bizottsági tagok egy kis része pedig korrumpálódott, elbürokratizálódott, a tőke befolyása alá került. Az üzemi bizottságok első országos konferenciája Az üzemi bizottságok tevékenységében jelentkező baloldali é& jobboldali elhajlások nehezítették az ország termelőkapacitásának maximális kihasználását, pedig minden erőforrásra szükség volt. Az elkövetett hibák kijavítása érdekében a Szakszervezeti Tanács 1945. július 12—13-ára összehívta az üzemi bizottságok első országos konferenciáját.

92 A konferencián több száz küldött jelent meg az ipari, a bányászati és a kereskedelmi vállalatok dolgozóinak képviseletében. Az üzemi bizottsági küldöttek tanácskozásának a két munkáspárt, a szakszervezetek és az Iparügyi Minisztérium nagy jelentőséget tulajdonított. A két napon — többek között — felszólalt dr. Antos István, Bán Antal, Gallai Lajos, Kádár János, Kisházi Ödön, Kossá István és Szűcs József. Az előadók valamennyien méltatták az üzemi bizottságok rendkívüli jelentőségét, és elismerték azt a munkát, melyet a felszabadulást követő időszakban a termelés ós a munkásellenőrzés megvalósítása terén saját kezdeményezésükből végeztek. Ugyanakkor megállapították, hogy az üzemi bizottságok működése, elsősorban a rendelet adta jogok gyakorlásával kapcsolatban, még sok szempontból hiányos. Mivel a hibák alapvető oka a konkrét viszonyok helytelen értelmezésében, meg nem értésében gyökerezett, az előadók igyekeztek rávilágítani arra, hogy: bár Magyarországon még kapitalizmus van — ezt a munkáspártok is tudomásul vették —, a helyzet mégsem azonos a felszabadulás előttivel. Egyrészt 92 Az értekezlet összehívásának gondolata egyébként már korábban többször is felvetődött. 1945. március 6-án az SZT ülésén javasolták, hogy hívják össze „az üzemi bizottsági tagok nagy értekezletét, ahol. . . ennek a fontos szervnek működését megbeszélnék, és esetleg megtennék a szükséges javaslatokat" (az üzemi bizottsági rendelethez. — A szerzők). (SZOT L. SZT Tanácsülés! jkv. 1945. 35. d.) De maguk az üzemi bizottságok is sürgették a kongresszus megtartását. (Kossá István 1945. december 2-i kongresszusi referátuma.) Végül is a Szakszervezeti Tanács 1945. április 6-i választmányi ülésén határozták el kétnapos üzemi bizottsági kongresszus megtartását, melyen minden bizottság egy-két taggal képviselteti magát. (SZOT L SZT Tanácsülés! jkv. 1946. 35. d.) ,